GÖRÖG DRÁMA AZ OKTATÁSBAN
Görögország komoly gondokkal küzd a hitelválság miatt az oktatásban. A helléneknél a magánórák jelentik az utat a felsőoktatásba, azonban egyre kevesebb család tudja megfizetni a drága magánoktatást.
A katasztrófa szélére sodródott Görögország - vélik sokan. A 2008-as gazdasági válság, majd az elmúlt évek hitelválsága alapjaiban rengette meg a görög társadalmat. A Világgazdasági Fórum által készített oktatási rangsorban a hellének a 30 fejlett ország listáján az utolsó helyre kerültek pusztán azért, mert a családok bevételei erősen megcsappantak az elmúlt szűk hét esztendőben. Az ország államilag fenntartott iskoláiban a képzés nagyon alacsony szintű, így az elmúlt évtizedekben kinőtte magát egy párhuzamos, magánoktatási rendszer - írja a BBC. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a diákok hétköznap, vagy hétvégén magánórák sorát veszik, hogy képesek legyenek jól megfelelni az egyetemi bejutást jelentő vizsgán. A párhuzamos struktúrában pedig egyre kevesebben tudnak megjelenni a családok anyagi gondjai, a csökkenő bérek és a magas munkanélküliség miatt.
A diákok többsége számára Görögországban magától értetődő volt, hogy családja magántanárt fogad, aki hétköznap az állami oktatás befejeztével, vagy hétvégén személyre szóló különórákat ad. A statisztika szerint 2008-ban 950 millió eurót költöttek erre a görögök, ami a háztartások kiadásának mintegy ötödét adta. A párhuzamos oktatási rendszer tulajdonképpen intézményesült, hiszen cégek tömege jött létre - összesen 37 ezer ilyen regisztrált vállalkozás van -, amelyek ezeket a szolgáltatásokat kínálják magántanári gárdájukkal. Az Európai Bizottság korábban kifogásolta is a helyzetet, ugyanis sok esetben a diákok saját iskolai tanáraikat kapják meg a magánszférában, jelentős összegekért cserébe.
A különórák heti sok száz euróba, a brit médium jelentése szerint legalább 200-500 euróba kerülnek, amit a háztartások elmúlt években harmadával csökkent bevételei és a 25 százalékos munkanélküliség miatt egyre kevesebben tudnak kifizetni. Pedig már a válság előtt sem volt rózsás a helyzet: egy 2005-ös tanulmány szerint a gazdagabb családok gyerekei négyszer több magánórán vesznek részt, mint a kevesebb pénzből gazdálkodók csemetéi. Vagyis tovább nőtt az egyenlőtlenség a görög társadalomban. Már a középosztálybeliek közül is egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a magánórákat, így ezen családok gyermekei számára elérhetetlenné válik a felsőoktatás, mivel a gyenge állami iskolákban megszerzett tudásukkal nem érnek el megfelelő eredményt a vizsgán. A hitelválság miatt kialakult helyzet jelentős, hosszabb távú negatív társadalmi hatásával, például a szegényebb sorban élő tehetségek elvesztésével úgy tűnik, egyelőre nem foglalkoznak a görög döntéshozók.
