MÉG MINDIG JÓVAL KEVESEBBET KAPNAK A NŐK UGYANAZÉRT A MUNKÁÉRT
Az Európai Unióban a nők egy óra munkával átlagosan 16%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak ugyanennyi idő alatt. A pénzügyi és gazdasági válság során emelkedett a nők részvétele a gazdaságban és a család költségvetéséhez való hozzájárulásban, de a bérszakadék megszüntetéséhez további lépésekre van szükség.
Az Európai Unióban a nők egy óra munkával átlagosan 16%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak ugyanennyi idő alatt. A nők és a férfiak közötti bérszakadék eltéréseket mutat Európán belül. Szlovéniában, Máltán, Lengyelországban, Olaszországban, Luxemburgban és Romániában 10% alatt van, viszont Magyarországon, Szlovákiában, a Cseh Köztársaságban, Németországban, Ausztriában és Észtországban 20%-nál is nagyobb. Miközben a nemek közötti bérszakadék az elmúlt évtizedben általánosságban véve mérséklődött, egyes országokban nemzeti szinten mégis nőtt a különbség (Magyarország, Portugália).
A nemek közötti bérszakadék annak ellenére létezik, hogy a nők jobb eredményeket érnek el az iskolában és az egyetemen, mint a férfiak. A 2012-es adatok szerint az EU-ban a fiatal nőknek átlagosan 83%-a legalább középiskolai végzettséget szerez, míg a férfiaknál ez az arány 77,6%. Az egyetemi végzettséggel rendelkező uniós polgárok 60%-a nő.
A nők és a férfiak közötti bérszakadék hosszú távú hatása, hogy a nők nyugdíja is alacsonyabb lesz, így ők jobban ki vannak téve az időskori szegénység veszélyének. 2012-ben a 65 éves vagy annál idősebb nők 21,7%-át fenyegette a szegénység, míg a férfiaknál ez az arány 16,3% volt 4. A nők és a férfiak közötti foglalkoztatásbeli különbségek Európában a 20-64 év közötti népesség tekintetében a nők átlagos foglalkoztatási aránya körülbelül 63%, szemben a férfiakra vonatkozó körülbelül 75%-os adattal. A részmunkaidős munkavállalók között is a nők vannak többségben az Európai Unióban, arányuk 34,9%, míg a férfiaknak csupán 8,6%-a dolgozik részmunkaidőben. Ez negatívan befolyásolja a karrierépítési és képzési lehetőségeket, valamint a nyugdíjra és munkanélküli ellátásra való jogosultságot, ami kihat a nők és a férfiak közötti bérszakadékra is.
A nők és a férfiak közötti fizetésbeli különbségnek több oka is van, és elsősorban a nemek között fennálló, szélesebb értelemben vett gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségből ered. Az egyik az úgynevezett „közvetlen diszkrimináció”, amikor a nők egyszerűen kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek, mint a férfiak. Vagy lehet az oka egy olyan vállalati politika vagy gyakorlat is, amelynek bár nem célja a diszkrimináció, mégis a férfiak és nők közötti egyenlőtlen bánásmódhoz vezet. Bár az uniós jog a diszkrimináció mindkét fajtáját tiltja, de azok mégis előfordulnak egyes munkahelyeken.
A nők és a férfiak gyakran a gazdaság más-más területein és eltérő munkakörökben dolgoznak. Az egészségügyi ágazatban a munkavállalók 80%-a nő. A többségében nőket foglalkoztató ágazatokban a bérek alacsonyabbak, mint ott, ahol a férfiak vannak túlsúlyban. Mivel a nőkre hárul a nem fizetett háztartási munka és a gyermeknevelés, jellemző, hogy rövidebb munkaidőben dolgoznak. A nők emellett általában olyan ágazatokban és munkakörökben dolgoznak, amelyek jobban összeegyeztethetőek családi kötelezettségeikkel. Ebből adódóan a nők esetében gyakoribb a részmunkaidős foglalkoztatottság és a rosszabbul fizetett munkakörökben való elhelyezkedés, továbbá ritkább a vezetői pozíció betöltése.
A nők képességeit és kompetenciáit gyakran alulértékelik, különösen azokban a szakmákban, ahol a nők vannak többségben. Ez a nők alacsonyabb bérszintjéhez vezet. Az általában férfiak által végzett fizikai munkának például gyakran kedvezőbb a megítélése, mint a jellemzően női munkaköröknek. Egy szupermarketben például a pénztárosnők kevesebbet keresnek, mint a férfi anyagmozgatók, raktárosok. A nők által dominált néhány munkakörben a bérek alacsonyabbak. A férfiakra ennek ellenkezője érvényes: minél nagyobb arányban töltenek be egy munkakört, annál magasabb az adott munkakör bérezése.
A pénzügyi és gazdasági válság során emelkedett a nők részvétele a gazdaságban és a család költségvetéséhez való hozzájárulásban. Ezért fontos napirenden tartani a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és a férfiak közötti bérszakadék áthidalásának kérdését, hiszen ezek hozzájárulnak a foglalkoztatás növeléséhez, a versenyképesség fokozásához és a gazdasági újjáéledéshez, nem beszélve arról, hogy kevesebb nő tartana attól, hogy miből fog megélni nyugdíjas korában.
A nők és a férfiak közötti bérszakadék megszüntetését az Európai Unió hosszú ideje prioritásként kezeli - az iskolákban, az otthoni környezetben, a munkahelyeken és általánosságban véve a társadalom egészében a nemi szerepekhez való hozzáállás átformálására törekszik.
(Európai Bizottság/csalad.hu)
