ITT A "SZUPERMOST" GENERÁCIÓ
Épphogy megtanulja az ember, hogy kiket, mely évtized szülötteit is takarják a különböző betűjelek, amikor már jön is a következő generáció. A különbségek pedig, különösen a digitális írástudás tekintetében hatalmasak, még egy-egy évtized elteltével is.
Így például lassan az ezredforduló környékét meghatározó generáció is át kell, hogy adja „kitüntetett” helyét a ma még épphogy tizenéveseknek, a középiskolát épp csak befejezőknek. Ők kerülnek a piackutatók, trendkutatók érdeklődésének fókuszába a New York Times szerint.
Vajon ők hozzák majd helyre az előző generációk által elkövetett hibákat? Vagy ők lesznek a következő nagyfogyasztó generáció? – teszik fel a kérdést. Lehet-e teljes generációkra profilt készíteni sztereotípia-gyanús jellemzőkkel?
Míg az előző generációt hidegzuhanyként érte a gazdasági válság a nyugati világban előtte jellemző relatív jólét után, rájuk tovább jellemző az anyagi függés a szüleik generációjától, hiszen mennyi hír és történet szólt a mamahoteleket sokáig élvező huszon- harmincévesekről. Egyes kirívó esetekben a szülők még eljárást is indítottak, hogy szabadulni tudjanak felnőtt gyereküktől.
A Z generációnak a demográfusok a kilencvenes évek közepe és a kétezres évek első évtizedének közepéig születetteket tekintik. A trendkutatók szigorúbb kereteket szabnak, az 1996 és 2010 között születetteket, vagyis a ma 5 és 19 év közöttieket tekintik ehhez a „generációhoz” tartozónak. Ha rájuk gondolunk, már egyértelműen a digitális technológia által meghatározottság, a közösségi oldalakon megvalósuló szociális élet jellemző, ők azok, akik már az okos-eszközökkel nevelkednek. Ők az első valódi digitális bennszülöttek.
Számukra számtalan információforrás áll egyszerre rendelkezésre, amelyekre mindre figyelnek, ugyanakkor nagyon hamar képesek elveszíteni az érdeklődésüket, ha az adott dolog nem köti le őket. Impulzívabbak, nem koncentrálnak huzamosan egy dologra, a mindig új, erősebb inger elnyomja az előzőt. Megszokott, hogy egy-egy közlés, valamihez hozzájutás egy-egy gombnyomással megtörténhet. Ezért más megközelítések szerint ezt a generációt a mindent azonnal akaró „szupermost” generációnak is hívják. (Az őket követőket pedig már el is nevezték alfának – vagyis megvan a megoldás arra, ha elfogynak az ABC betűi.)
Ugyanakkor a trendeket követő és figyelő szakemberek szerint ez a generáció például jóval tudatosabban áll a saját digitális „személyiségéhez”, lenyomatához, mint az előző generáció, amely hajlamos volt túl sokat is megmutatni magából. A Z generáció már építi az „énmárkát” a digitális platformokon és karrier-választásában is jóval pragmatikusabb, mint az őket megelőző Y. (Sokkal inkább tisztában van a kontrollal, amit gyakorolni tud, amivel a környezetét a technológián keresztül befolyásolni tudja.) Ők már a startup kultúrába nőnek bele, ahol saját ötletekkel, kezdeményezésekkel akár gyors sikert is el lehet érni.
A fentiek nyilván elsősorban az amerikai Z generációt jellemzik, ugyanakkor éppen a globalizációnak és a technológiának köszönhetően a trendek Európában és Magyarországon sem térnek el ettől nagymértékben, bár más a gazdasági környezet, kulturális háttér. A magyar fiatalok vágyai azonban alighanem hasonlóak a tőlünk nyugatabbra élő, jobb gazdasági helyzetben élő társaikéhoz, hiszen például kezdő fizetések tekintetében igen magasak az elvárásaik a magyar átlaghoz, realitásokhoz képest, derült ki egy nemrég ismertetett kutatásból. A Deloitte felmérése szerint a fiatalok 255 ezer forintos kezdő fizetést várnak, míg a nettó átlagfizetés Magyarországon jelenleg 160 ezer forint, és diplomával is nagyjából 210 ezer forint körül mozog.
Ugyanakkor kevésbé vállalkozó szelleműek, hiszen mindössze a fiatalok 8,2 százaléka kezdene saját vállalkozásba, és csak 4,2 százalék helyezkedne el startupnál. A jövőt inkább a multinacionális cégekben látják, rugalmas munkaidővel és munkavégzési hellyel.
(csalad.hu)
