NEM LESZ OKOSABB ÉS ÜGYESEBB A JÁTSZÓHÁZAKTÓL A GYERMEK?
Egyre több játszóházat hoznak létre, ezzel talán azt az illúziót keltve, hogy gyermeknek nincs jobb hely a fejlődésre és a kikapcsolódásra.
Kalandpálya, mászókabirodalom, csúszdarendszer, trambulin, buborékhegy, ugrálós légvár, százféle tekerős járgány, léghoki, mászófal és még tengernyi játék várja a kis látogatókat. Szülőként könnyen abba a csapdába eshetünk, hogy úgy gondoljuk, gyermekünknek erre az ingergazdag környezetre van szüksége az egészséges fejlődéshez, a kikapcsolódáshoz, mozgásigényének kielégítéséhez.
Minden gyermek a játékon keresztül tanul. Minél több játékot adunk a kezébe, és minél többféleképpen, annál több inger éri, annál többet tapasztal - mondja F. Gönczi Rita gyógypedagógus.
Mindehhez a játszóházi környezet bőséges eszköztárat kínál, izgalmas formákkal és anyagokkal ismerkedhetnek meg a kicsik, a mozgáshoz is az otthoni, megszokott ingerektől eltérő, minden szegletében meghódításra váró, csábítóan új terep áll rendelkezésre. Az önfeledt és szabad játék a baba minden porcikájára pozitívan hat, fejleszti a mozgáskoordinációját és az ügyességét, a mászást gyakorló játékok az izomerősödés, az erőnlét, az akaraterő és küzdőszellem szempontjából hasznosak. A többi gyermek társasága pedig előmozdíthatja a szociális érést.
Tévhit azonban, hogy gyermekünk ezáltal lesz okosabb, ügyesebb, netán boldogabb. Az otthoni és játszótéri, első pillantásra talán ingerszegényebbnek tűnő környezete is bőven elegendő ahhoz, hogy egy gyermek egészségesen, a saját ütemében fejlődjön. Azt se felejtsük el, hogy az érési folyamatot nem lehet siettetni, sőt, kifejezetten káros, ha az ingerek halmozásával vagy meghosszabbításával kikényszerítjük egy-egy szakasz átugrását. Hároméves kor alatt a totyogónak elsősorban szeretetre, testi-lelki biztonságot nyújtó édesanyára van szüksége. Inkább négy-öt éves kortól, a nagymotoros mozgás jelentős ügyesedésétől érdemes játszóházba látogatni.
A szakember arra is rámutat, hogy az ingeráradat következtében egyfajta megalománia vagy vadászösztön alakulhat ki a gyermekben, ha gyakran látogatjuk a túlzottan is színes-szagos, vibráló tereket. Elégedetlenséget okozhat, érdeklődése csökkenését vagy elvesztését, az egy játékban vagy tevékenységben való elmélyülés és koncentráció gyengülését eredményezheti.
Az édesanyák sokszor azt hiszik, hogy gyermekük másokkal együtt játszik, ezzel szemben a picik többnyire felületes kapcsolódásban rohangálnak együtt, és kevés az igazán elmélyült, másokkal együtt töltött idő.
Egyéves kor alatt nincs szüksége játszóházi környezetre a babának, ekkor a saját mozgása nyújt örömet. Később kipróbálhatjuk a labdafürdőt, a minicsúszdát, a mászókát, kifejezetten a picurkák számára kialakított babasarkot, ahol nyugodtan és biztonsággal kúszhat-mászhat, felfedezhet. A járástanulás bizonytalan időszakában figyeljünk arra, nehogy a elsodorják nagyobbak. Ha a csöppségünk bátortalan vagy zárkózott, érdemes későbbre halasztani a látogatást, vagy olyan időpontban menni, amikor kevesen vannak. Ha felfedező alkat, akkor is kísérjük figyelemmel, mit csinál, merre jár.
A játszóház a sok időt otthon töltő szülő számára társas közeget biztosít: meg lehet beszélni a nevelés és gondozás kérdéseit, de arra is jó, hogy az anya megfigyelje gyermekét az új környezetben. Sok esetben az anyákat bűntudat gyötri, vajon így elég jó szülőnek számítanak-e, mit szól majd a környezet ahhoz, hogy egy kis időre megpróbálnak kikapcsolódni. Pedig a babára és a kapcsolatukra is jó hatással van, ha az anyuka kipihent, és harmóniában van önmagával. (csaladhalo.hu)
