MAGÁNYOS EMBEREK CSALÁDI HÁZAKBAN
Egy-két fős háztartások jellemzik az uniós tagállamokat, és a háztartásoknak csupán harmadában él gyermek. Nagyon magas ugyanakkor a magányosok száma, vagyis azon háztartásoké, amelyekben egy felnőtt él egyedül, vagy gyermekét nevelve. Magyarországon a háztartások több mint harmada ilyen.
2,3 ember él az átlagos uniós háztartásban. Persze harmad ember nem létezik, ezt a statisztikai átlagot hozta az európai statisztikai intézet, az Eurostat idei felmérése, amely legfontosabb eredményként azt mutatta ki, hogy az uniós háztartások alig harmadában (30,3 százalék) élnek gyermekek.
A gyermekeket nevelők arányában az írek vezetnek, ott 1000 háztartásból 415-ben él gyermek is, de még ez is elmarad a vizsgálatba beválogatott, de nem EU-tag Törökországtól, ahol ez az arány 55,6 százalék. Akár gyermekes, akár gyermektelen háztartásokat vizsgálunk, soknak tűnik a magányos ember Európában. Ez azt jelenti, hogy az EU mintegy 216 millió háztartásának 37,2 százalékában vagy magányosan él egy ember, vagy egyedül nevel kiskorú gyermeket. Magyarország közel áll az uniós átlaghoz, hiszen itt ez az arány 38,1 százalék. Vagyis a több mint 4,1 millió magyar háztartásból 185 ezerben egyetlen ember él, és 1 millió 350 ezer háztartásban egy felnőtt lakik egy gyermekkel.
A gyermektelen párok aránya Európában 24,7 százalék. Ebből a szempontból a finnek állnak az élen, mert ott 31 százalék feletti az olyan háztartások száma, ahol gyermek nélkül él két ember. Magyarországon az ilyen párokból valamivel kevesebb van, mint az uniós átlag. Igaz, gyermeket nevelő párok szempontjából is kevesebbet tudunk felmutatni. A legtöbb gyermeket nevelő pár Írországban él (az összes háztartás 28,9 százaléka).
Ami tehát ebben az összevetésben Magyarországról elmondható, hogy a magyar háztartás átlagos létszáma 2,3 fő. A háztartások 4,1 százalékában egyetlen felnőtt él, 32,7 százalékában egy felnőtt egy kiskorúval, 18,7 százalékában két felnőtt és egy gyermek, míg 21,3 százalékában két felnőtt gyermek nélkül. Érdekes, hogy 16 százalék feletti azon háztartások aránya, ahol kettőnél több felnőtt él kiskorú nélkül, miközben az összes magyar háztartásnak csupán 6,9 százaléka többgenerációs, vagyis kiskorú és kettőnél több felnőtt is él ott.
Ezek mellé érdemes lehet megvizsgálni a háztartásokban uralkodó lakhatási körülményeket. Ezekről legutóbb 2014-ben készült Eurostat vizsgálat, amely azt mutatta meg, hogy az átlagos európai átlag háztartás 102 négyzetméteres volt. A lakásméretben – annak ellenére, hogy a háztartások létszámában vezetnek – nem a horvátok állnak az élen, hanem Luxemburg 144 négyzetméterrel. Magyarország a középmezőnyben található 83 négyzetméteres átlaggal.
Amiben vezet Horvátország, hogy ott él a legtöbb ember családi házban (az összes állampolgár 71 százaléka). De Magyarország is a dobogón található, az összes magyar több mint 60 százaléka önálló családi házban lakik. A teljes európai átlagot nézve családi ház az uniós állampolgárok 34 százalékának ad otthont.
Ha a lakhatás minőségét is megvizsgáljuk, az uniós polgárok 17,3 százaléka túlzsúfolt háztartásban lakik. Ez nagyjából azt jelenti, hogy vagy nincs a nappalitól elkülönített hálóhelyiség, vagy két főre kevesebb mint egy önálló szoba jut. Egy kétgyermekes családnál tehát túlzsúfolt a háztartás, ha a nappali mellett nincs még legalább két hálószoba az ingatlanban. A legtöbb ember Romániában (52,9százalék) él túlzsúfolt háztartásban, aztán Magyarország következik. Nálunk az uniós statisztika szerint az emberek 45,7 százaléka túlzsúfolt ingatlan lakója.
A minőséget még érzékletesebben szemlélteti az elégtelen körülmények vizsgálata. Ennek definíciója az, hogy ha egy lakásban nincs folyóvizes illemhelyiség, fürdőszoba, szigetelés nélküli a tető, vagy egyszerűen nem jut be elég természetes napfény. Ha egy lakás túlzsúfolt, és a fenti szempontok bármelyike igaz, a háztartás körülményei elégtelennek számítanak.
Ilyen értelemben az európai polgárok 5,2 százaléka számít elégtelen körülmények között élőnek. Itt is Románia áll a legrosszabb helyen, ott ugyanis az emberek 23 százaléka elégtelen körülmények között él. De Magyarországon is volna mit tenni, mert a lakóingatlanok 17 százaléka igényel felújítást, vagy az életkörülmények javítását.
És hogy mindez mibe kerül? Az uniós állampolgárok 11 százaléka költi jövedelmének több mint 40 százalékát lakásfenntartásra (lakbérre és rezsire, vagy csak rezsire). Itt Görögország áll a lista élén, a még mindig bajban lévő hellásziak több mint 37 százaléka költött aránytalanul sokat rezsire. Magyarország ebből a szempontból a középmezőnybe került: minden nyolcadik háztartásban költenek 100 forintból negyvennél többet a lakhatásra.
(csalad.hu)
