NYAKUNKON A DÖNTÉS: HOL TANULJON TOVÁBB A GYERMEK?
Közeleg a középiskolai jelentkezési határidő! Sok 10-12 éves korú általános iskolás gyermeket nevelő családban a leggyakoribb téma ezekben a hetekben: hol tanuljon tovább a gyermekem? Menjen vagy maradjon?
A gimnáziumi kínálat meglehetősen sokszínű. Létezik négy-, hat- és nyolcosztályos, állami, egyházi és alapítványi. Számos intézmény indít 0. évfolyamos nyelvi előkészítő képzést is. A bejutási szisztéma valamelyest eltér az egyes iskolatípusok között, de a négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok saját feladatsorokat már nem állíthatnak össze, hogy kiválogassák a jelentkezőket. Egyrészt az általános iskolából hozott eredményekre támaszkodhatnak a döntésnél, illetve a központi írásbeli felvételire és emellett szóbeli vizsgát is szervezhetnek.
A jó iskolaválasztás hosszú időre befolyásolhatja a gyermek, és persze a szülők életét is, és természetes, hogy a család a legjobbat akarja, azt, hogy a gyermek minél eredményesebb és sikeresebb legyen. Gőzerővel be is indultak a felvételi előkészítők, tehetséggondozó szakkörök és ezekkel együtt a stressz is, szülőknél, gyerekeknél egyaránt.
De megéri?
„Az iskolaváltást érdemes alaposan meggondolni a 10-12 éves korú gyermekeknél, vannak, akik alkalmasak erre a fajta a képzésre, de vannak, akik nem – tanulmányi eredménytől függetlenül”- mondta a csalad.hu-nak Szabó Krisztina, a Fóti Garay János Általános Iskola tanára. „Nem csak a felnőttek érveit, szempontjait kell figyelembe venni, hanem a kisgyermek lelki- érzelmi- fizikai állapotát is.”„A legtöbb esetben az szól a hat-nyolcosztályos gimnáziumok választása mellett, hogy a gyermek kiemelkedik tanulásban a többiek közül, érdeklődő, könnyedén, játszva, gyorsan tanul. Olyan iskolai, közösségi csoportba, környezetbe kerülhet, amelyben magának a tanulásnak fontos értéke van. Ha képes eleget tenni a megnövekedett elvárásoknak is, akkor azt gondolom, lehet értelme az iskolaváltásnak” – fejtette ki a pedagógus.
Szabó Krisztina hozzátette: „amennyiben gyermekünk átlagos teljesítőképességű, vagy tanulási nehézségei akadnak, ragaszkodik eddigi iskolájához, tanáraihoz, barátaihoz, akkor nem biztos, hogy jó döntés az iskolaváltás.” A tanárnő kiemelte azt is: „ismerni kell a gyermeket, és a személyisége alapján mérlegelni, hogy a jó tanuló, de szorongó, halk szavú gyermek is megállja-e majd a helyét az új körülmények között.” Halász Gábor oktatáskutató korábban az index.hu-nak nyilatkozva azt ajánlotta a szülőknek: csak akkor vigyék hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba gyermeküket, ha elégedetlenek azzal az iskolával, ahová a gyermekük jár, és ha fontosabbnak tartják a gyermekük garantált továbbtanulását, mint harmonikus fejlődését. Aki viszont elégedett azzal az általános iskolával, ahová a gyermek jár, és nem akarja, hogy gyermekét már 10-12 évesen erősen megterheljék, ne törekedjék a váltásra.
Versenyistálló?
A nyolcosztályos gimnáziumokat szokás versenyistállóknak nevezni. Varga Attila, az ország első ilyen intézményének, a Németh László Gimnáziumnak az igazgatója ugyanakkor – szintén az index.hu-nak nyilatkozva - nem értett egyet azzal, hogy ezeknek az iskoláknak alacsony a pedagógiai hozzáadott értékük. Tapasztalatai szerint sok szülő úgy látja: az általános iskolában a gyermeke olyan osztályközösségbe jár, ahol a tanulás nem divat, így a gyereke elkallódhat. „Mi nem zseniket, hanem tehetséges és tanulni akaró gyerekeket tanítunk-nevelünk, akiket ebben a családjuk is támogat." Az igazgató szerint a pluszt az jelenti, hogy nagyon magas színvonalon közvetítik az ismereteket. Hozzátette: „nálunk tényleg többet kell tanulni, mint más iskolákban, de nem terheljük feleslegesen plusz dolgokkal a gyereket. Még az óraszámaik sem sokkal magasabbak, mint az általános iskolákban.”A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat gyakran vádolják azzal is: jó eredményeiket annak köszönhetik, hogy elcsábítják az általános iskolákból a legjobb tanulókat. Szabó Krisztina, a Fóti Garay János Általános Iskola tanára ezzel kapcsolatban a család.hu-nak úgy fogalmazott: „több mint 20 éves pedagógiai tapasztalatom, hogy a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumoknak elsődleges célja az, hogy a 10 éves tanulók köréből kiválogassa a legeredményesebb kisdiákokat, több- és jobb esélyt biztosítva számukra a felsőoktatási intézményekben való továbbtanuláshoz.”
A középiskolai rangsorok valóban azt mutatják, hogy az ezekben a gimnáziumokban végzett diákok csaknem 90 százaléka egyetemen folytatja tanulmányait, több mint 90 százalékuk nyelvvizsgát szerez, és sikeresen szerepel az országos középiskolai tanulmányi versenyeken.
Van visszaút?
A gimnáziumi felvételikre készülni kell, még a kitűnő tanulóknak is. Szakértők véleménye megoszlik arról, jót tesz-e a gyermekeknek a versenyhelyzet. Ráadásul külön nyomás a vállukon, hogy sok szülő „élet-halál kérdésnek” tartja a bejutást.
Szabó Krisztina a csalad.hu-nak elmondta: „az akár kudarccal végződő feladatok, a korai váltás előtt figyeljünk, és ha kell, várjunk, amíg a gyermek érettebb lesz a felvételi vizsgák teljesítésére. Előfordul, hogy ha nem megfelelő időpontban történik a váltás, a gyermek sírva jár iskolába, pszichológus segítségére kell támaszkodni, majd pedig visszatér eredeti általános iskolájába.” A pedagógus ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar oktatási rendszer nyitott, van megoldás az ilyen helyzetekre. Az intézmények „büntetlenül”, szívesen visszafogadják a tanulókat és újabb esélyt adnak nekik, hogy megtalálják a saját személyiségüknek megfelelő oktatási formákat.
Mit, mikor, miből?
- A középiskolai írásbeli felvételikre december 8-a a jelentkezési határidő, de nem minden intézmény szervez írásbelit. A vizsgáztató középiskolák listáját november 14-én teszik közzé. Jelentkezési lap letölthető az Oktatási Hivatal honlapjáról.
- A központi írásbelit január 16-án, 10 órakor rendezik, két órán át tart, a jelentkezők matematikából és magyarból vizsgáznak. A pótírásbeli január 21-én lesz, az eredményeket február 4-éig tudják meg a felvételizők.
- A 6 és a 8 évfolyamos gimnáziumokba való jelentkezéskor a jelentkezést a központilag kiadott jelentkezési lapon, közvetlenül kell eljuttatni a kiszemelt intézményekbe. Ezzel egyidejűleg a tanulói adatlapot a Felvételi Központnak kell elküldeni (9001 Győr, Pf. 694). Ezek postára adásának határideje: 2016. február 12.
- A 9. évfolyamra történő jelentkezéskor az általános iskola a felvételi lapokat a KIFIR rendszerben állítja elő és továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú iskolá(k)nak, a tanulói adatlapok első példányát pedig a Felvételi Központnak.
- Az esetleges szóbeliket a központi írásbeli után, február 16. és március 4. között tarthatják meg a középiskolák. Az intézmények csak azt kérhetik számon, ami szerepel a nemzeti alaptantervben.
- Az egyeztetett felvételi jegyzék április közepén készül el, az iskolák ezek alapján április 26-ig kiküldik az értesítőket arról, kit vettek fel, és kit nem.
- A hozott pontokat az általános iskolai jegyekből számítják ki, minden középiskola más módszert használ. A központi írásbeli eredménye az összes pontszám legalább 50 százaléka lehet, a szóbeli vizsga eredménye pedig legfeljebb a 25 százaléka.
(csalad.hu)
