AZ OKTATÁS HOSSZÚ TÁVÚ BEFEKTETÉS

Várja a gazdasági szereplők terveit az oktatásért is felelős Balog Zoltán miniszter, aki szerint az igazán jó munkaerőt tisztességes fizetésért lehet kapni.

Szükség van a párbeszédre a gazdasági élet szereplőivel – jelentette ki Balog Zoltán a Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Nemzeti Befektetési Ügynökség konferencián. A miniszter egyúttal jelezte: ha a résztvevőktől akcióterv érkezik, azzal szívesen foglalkozik a kormány.

Balog Zoltán azt mondta: az elmúlt években ugyan a gazdasági növekedés van a fókuszban, ugyanakkor az életminőségre, az emberi erőforrás állapotára, fejlesztésére legalább ennyire figyelni kell. Magyarországnak az egyik versenyképességi tényezője, hogy a képzettségi szinthez képest alacsonyak a bérek, amiből nem az következik, hogy tovább kellene azt mérsékelni. Igazán jó munkaerőt tisztességesen megfizetve lehet kapni - jegyezte meg a tárcavezető.

A miniszter szerint az oktatásba történő befektetés hosszú távon térül meg. A település-, felzárkózás-, családpolitika ugyanakkor nemcsak az oktatással függ össze, hanem a versenyképességgel is. A gazdasági befektetéseknél pedig kiemelt szempont, hogy a szakképzett munkaerő rendelkezésre áll-e. Balog Zoltán célként jelölte meg, hogy az állami ellátórendszerbe minél korábban behozzák a hátrányos helyzetű gyerekeket, csökkentsék a szakképzés területén a lemorzsolódást, és közölte: a kilenc osztályos képzés - amelyről szakmai vitát szeretnének folytatni - nem csak arról szólna, hogy egy évvel tovább tartson az iskola. Ha rögzítik, hogy az első három év semmi másról nem szól, mint az alapképességek fejlesztéséről, akkor sokkal erősebb három év következhet, amelynek a középpontjában a közismeretek állhatnak, s végül újabb három év jönne a pályaorientáció jegyében. Ekkor már világos lehet - akár az iskolaszerkezetben is megkülönböztethető módon -, hogy ki indul el a szakképzés, a gimnázium felé. A rendszert ugyanakkor szeretnék minél rugalmasabban kezelni, aki különösen tehetséges, annak például nem kellene kilenc évet eltöltenie az iskolapadban - jelezte.

A felsőoktatás területéről kiemelte a duális képzés elindítását, amelyet sikertörténetként jellemzett. Több száz vállalat és több ezer hallgató kapcsolódott be rögtön az első évben, ami azt jelzi, hogy sikerült a gazdaság és az oktatás világát összekapcsolni - összegzett a tárcavezető, aki megerősítette: három év alatt összességében 27 százalékkal nőnek a felsőoktatásban a bérek, ami jelentős megtartó erő lehet.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár a konferencián kiemelte a családok megerősítését célzó kormányzati intézkedéseket, amelyekkel azt szerették volna eléri, hogy a családok biztos alapokon tudják gyermekeik jövőjét tervezni. Szólt a pedagógus-életpályáról és a minőségi környezet kialakításáról, a fenntartói struktúra átalakításáról. Az államtitktár kiemelte: az identitásában erős nemzetek képesek a gazdaság területén is jó eredményeket elérni - hangsúlyozta a köznevelési államtitkár, aki a jövőbeni kihívások és a feladatok között említette az idegen nyelvi, digitális ismeretek, kompetenciák fejlesztését.

Pongrácz Ferenc, az AmCham elnöke azt mondta: szükség van arra, hogy közelebb hozzák egymáshoz az oktatás és a munka világát. Az oktatás a legfontosabb terület, hogy olyan munkaerő álljon rendelkezésre a cégek számára, amelynek köszönhetően megállják a helyüket a nemzetközi piacon - mutatott rá.

Ésik Róbert, a HIPA elnöke szerint egy ország erejét nagyban jelzi, hogy képes-e munkát, megélhetést biztosítani állampolgárainak. Rámutatott: e téren jól teljesítenek, hiszen a munkanélküliségi ráta 6,4 százalékos, több mint négymillióan dolgoznak. Ha hosszú távon gazdasági növekedést szeretnének elérni, akkor szükség van arra, hogy a jövőben is idevonzzák a befektetőket - közölte, és célként jelölte meg, hogy legalább 10 helyezést javítsanak Magyarország pozícióján a versenyképességi rangsorban.

(MTI)