A JÓLÉTI ÁLLAMBAN SOK A MAGÁNYOS SZÜLŐ
Rekord mennyiségű pénzt költ a svéd állam a családok támogatására. Néhány mutatón ez érezteti is a hatását. De a gyermekek jó része nem házasságban nő fel.
Álomszerűnek tűnhet a svéd családtámogatási modell, ha azt nézzük, mennyi pénzbeli támogatáshoz, és munkahelyi szabadsághoz jut egy svéd család. Ennek bizonyos szempontból meg is van az eredménye, az uniós szinten elköltött rekordösszeg azonban a teljes társadalomban mégis inkább csak vegyes eredményeket ad.
Európában a svéd modellt tartják a legkiegyensúlyozottabbnak, ha a családi feladatok és a munkavállalás közötti egyensúlyt nézzük. A nők foglalkoztatottsági aránya 71,2 százalékos (a férfiaké 75,6 százalék) Svédországban, ami uniós csúcs, és a hat évnél fiatalabb gyermeket nevelő anyák foglalkoztatottsága is dobogós az EU-ban 76,8 százalékkal.
Rengeteg fizetett szabadság
A svéd állam jó életszínvonalat kíván biztosítani a gyermekes családoknak, mert ebben látja a gyermekszám növelésének biztosítékát együtt azzal, hogy a gyermekek jó módban és egészségben nevelkedjenek. Emellett rendkívül rugalmasak a gyermekneveléssel összefüggő munkahelyi szabadság szabályai anyák és apák esetén is. A rugalmasság ott is megmutatkozik, hogy a részmunkaidős állásban lévő nők aránya 39,6 százalék, és ez jó 7 százalékkal több, mint az uniós átlag.
Mi is történik, ha egy svéd családban gyermek születik? A szülők összesen 16 hónapnyi nevelési szabadságra jogosultak. Ezt egymás között szabadon feloszthatják. De a svéd állam kifejezetten bátorítja az apákat is, hogy otthon maradjanak a gyermekükkel, ezért a 16 hónapból kettőt kötelezően az apának kell kivennie.
A 16 hónapból 13 hónapra az utolsó fizetés 80 százalékát kapja meg az otthon lévő szülő. Ennek felső határa tavaly 51,100 euró (15 millió 850 ezer forint) volt évente. Az utolsó három hónapban már kevesebb pénz jár ezen a jogcímen. Ez a fix támogatás napi 21 euró (6500 forint) a munkájától gyermeknevelés miatt távol maradó szülőnek.
A tapasztalatok szerint a 16 hónap többségét az anyák használják fel, de az apák még így is sokkal több időt töltenek gyermekeikkel, mint az európai átlag. A szülők ezen kívül a gyermek 8 éves koráig jogosultak 25 százalékos munkaidő csökkentést kérni. A gyermek 18 hónapos korától ugyanis életbe lép egy – durván fordítva – szülőtámogatás, ami azt jelenti, hogy gyermeknevelés címén kivett szabadnapokra a svéd költségvetés támogatást fizet. Évente és gyermekenként legfeljebb 1570 eurót (490 ezer forint). Ez nem jelent már hosszú távú otthonmaradást, de a gyermek 8 éves koráig igénybe vehető támogatást a svéd anyák száz százaléka kihasználja, a svéd apáknak pedig csupán 10 százaléka nem élt vele.
Támogatások és bónuszok
Az EU-ban a svédek költik a legtöbbet gyermek- és családtámogatásra. A GDP mintegy 3,1 százaléka megy erre, az EU 2,2 százalékos átlagával szemben. Ez nem csak magas foglalkoztatottságot jelent, hanem alacsony gyermekszegénységi rátát is. A gyermekek után több más jogcímen is jár pénz a már említetteken túl.
Így a terhes anyák legfeljebb 50 napig megkaphatják utolsó fizetésük 80 százalékát, ha a terhesség miatt már nem képesek munkavégzésre. Létezik az úgynevezett „ideiglenes szülőtámogatás”, ami azt jelenti, hogy az anya vagy az apa 12 évesnél fiatalabb gyermeke betegsége esetén otthon maradhat egyfajta táppénzen, ami a jövedelme 80 százaléka a munkából való kiesés idejére.
És van a svédeknél családi pótlék is. Ennek összege havonta 122 euró (37 ezer forint) az első gyerek után. A második gyermektől lépcsőzetesen emelkedik, és az ötödik, illetve annál több gyermek esetén gyermekenként már 267 euró (82 ezer forint) jár. Ezen kívül jövedelemfüggő otthonfenntartási támogatás jár a gyermeket nevelő alacsony jövedelmű szülőknek, főleg, ha egyedül nevelik a kiskorúakat.
Megfizethető óvodák
A svéd családpolitika sarokköve a megfizethető gyermeknevelési intézmények hálózata. Ez azt jelenti, hogy minden 6 év alatt gyermeknek reggel fél hét és este fél hét között bölcsődei vagy óvodai ellátás jár. Ez nem ingyenes Svédországban, a szülőket terhelő díjat a jövedelem 3 százalékában állapítják meg, de havonta és gyermekenként legfeljebb 146 eurót (45 ezer forintot) kell fizetni az óvodáért, ami a fenntartás nagyjából 11 százalékát fedezi, vagyis a költségek többségét az állam fizeti.
Emiatt aztán a három évesnél fiatalabb gyermekek 51 százaléka állami bölcsődébe jár. A 3-6 éves svéd gyermekeknek pedig 95 százaléka óvodás. Eközben, ha a szülő úgy dönt, hogy 3 évesnél kisebb gyermekét nem küldi bölcsibe, nevelési támogatásra jogosult, amelynek összege havonta és gyermekenként 348 euró (107 ezer forint).
Vegyes családi eredmények
Ezek után nézzük, hogy uniós összevetésben a rendkívül nagylelkű állami támogatás és rendkívül rugalmas munkavállalási körülmények milyen családi körülményeket eredményeznek a skandináv országban. A svéd fertilitási arány (hány gyermek jut egy anyára) átlagosan 1.89, ami az uniós 1,55-ös és a magyar 1,39-es arányhoz képest is magas. Tehát sok gyermek születik.
Vegyesebb képet kapunk a svéd családrendszerről, ha azt nézzük, hogy milyen körülmények közé is születnek a svéd gyermekek. Az országban ugyanis ezer lakosra 2,8 válás jut. Ez az arány Magyarországon harmadával kisebb. A svéd gyermekek 54,4 százaléka ráadásul házasságon kívül születik, nálunk valamivel kisebb ez a szám: 45,6 százalék.
Nem véletlen, hogy a gyermekes háztartások számát nézve azt látjuk, hogy a svédeknél alacsonyabb a gyermekes otthonok száma: 28,3, míg az uniós átlag éppen 30 százalék, és ehhez áll közelebb a magyar 29,7 százalék is. Ami még meglepőbb, hogy a svéd háztartások 47,9 százalékában egy magányos gyermektelen felnőtt él. És a második leggyakoribb háztartástípus 22,8 százalékkal a gyermektelen pároké. A két szülős gyermekes háztartások aránya mindössze 19,5 százalék.
Ez Magyarországon úgy néz ki, hogy a háztartások 32,7 százaléka egy fős. 21,3 százalékában gyermektelen pár él, és 18,7 százalékot ad a gyermekes párok száma. Igaz, nálunk létezik még a kettőnél több felnőttel működő gyermekes háztartás (nagyszülővel, más családtaggal), míg a svédeknél ez szinte kimutathatatlan az európai statisztikai hivatal, az Eurostat szerint.
(csalad.hu)
