EGY GYERMEK IS LEHET A KARÁCSONY ÜZENETE - INTERJÚ BALOG ZOLTÁNNAL
Az emberi erőforrások minisztere szerint érdemes az emberekhez szólni, mert a jó üzenetek célba érnek. Balog Zoltán a csalad.hu-nak értékelte az évet, és beszélt a jövőbeni tervekről is.
- Mi az, amit a kormány 2015-ös családpolitikai intézkedései közül kiemelne és milyen jövőbeni terveik vannak?
- A 2010-ben elindított programunk kimondja, elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Magyarországon a gyermekvállalás szegénységi kockázat legyen. Ennek jegyében vezettük be a lehető legszélesebb körben a családi adókedvezményt. Könnyíteni kívántunk a gyermeknevelés családokra háruló költségein, emellett fontosnak tartjuk, hogy támogatást nyújtsunk az otthonteremtésben, a harmadik elemként pedig a gyerekvállalást szeretnénk segíteni. Ezért teremtettük meg annak a lehetőségét, hogy a szülők könnyebben vállalhassanak munkát a gyermek nevelése közben az ellátások megtartása mellett, akár részmunkaidőben, akár másképpen is. Ez az a három kulcselem, amiben a kormányzat támogatást tud nyújtani akkor, amikor egy család a gyermekvállalásról dönt. Azonban van egy hangsúlyos plusz elem is: a szemléletformálás. Ezt egyetlen kormány sem képes direkt módon befolyásolni, nem is szabad, ám jó példával szolgálhat. Ebben nagyon jól áll a magyar kormányzat, hiszen nálunk jelenleg 37 gyermeke van együtt a minisztereknek.
Elengedhetetlen a média segítsége is abban, hogy bemutassunk pozitív családképeket, azt, hogy milyen jó családban élni, milyen jó, ha van testvére az embernek. Ezek azok a területek, ahol mi azt a mélyen személyes döntést, amikor két fiatal egymás szemébe néz és azt mondja, hogy egy, kettő, három gyermekünk legyen, vagy amennyit a Jóisten ad, kicsit segíteni szeretnénk. Ehhez a végtelenül személyes elhatározáshoz mi intézkedéseket tudunk hozzátenni, miközben tiszteletben tartjuk, hogy ez mindenkinek a saját egyéni döntése, és ebbe számos más tényező - az életbe vetett hit, a mentális állapot, a kulturális és szociális háttér, a párkapcsolat stabilitása és annyi minden más - nagyon lényeges szerepet játszik.
Intézkedéseket hoztunk a megélhetési költségek, a lakhatás költségei és egyáltalán a lakhatási feltételek, valamint a munka és a gyermeknevelés összeegyeztethetőségének javítására. Ebből a szempontból a CSOK megjelenésével hatalmasat léptünk előre 2015-ben, azt is mondhatnánk, hogy a mérföldjáró csizmát vettük föl az év végére.
2016-ban pedig ismét óriási lépés következik: azoknak a házaspároknak, akik három gyermeket vállaltak vagy vállalnak, s ezt tíz éven belül teljesítik, tízmillió forint vissza nem térítendő támogatás jár családi otthonteremtési kedvezmény keretében, felvehetnek tízmillió forint kedvezményes kamattámogatott hitelt három százalék alatti kamattal, és akár ötmillió forintig vissza tudják igényelni az önerőből épített lakásuk, házuk áfáját. Ez huszonötmillió forint. Ezzel a háttérrel el lehet indulni az életben. Ilyen mértékű segítsége soha nem volt a családoknak. Ez olyan unikális dolog lesz az egész világon, amire büszkék lehetünk és bízhatunk benne, hogy működni fog.
- Arra vannak tervek, hogy körülbelül hány családot érhet ez el, tehát hányan vehetik majd igénybe?
-December végén pontos számokat fogunk tudni mondani. Több százezer családról van szó. Az ugyanakkor bizonyos: azzal, hogy a korábbi nevén szocpolként ismert juttatást átalakítottuk egy új rendszerré, harminchatszorosára nőtt az érdeklődők és a szerződéskötők száma is.
- Nyilván minden eset más, minden család, minden családi körülmény más, de mi az, amit úgy gondol, hogy ebben a felgyorsult világban, lehet azt mondani, hogy ebben a szélessávú világban komoly kihívást jelenthet a családoknak, és amit ezzel a pénzzel meg lehet oldani vagy ezen a pénzen túl nem pénzzel lehet megoldani?
- Ez egy nehéz, de fontos kérdés. Nem lehet, de nem is tudjuk állami eszközökkel befolyásolni, hogy milyen lesz két ember, a feleség és a férj viszonya, milyen lesz a szülő és a gyermek viszonya. Vagy, hogy megkapja-e az alapvető biztonságérzetet vagy pedig önbizalomhiánnyal, ijedtséggel indul el a világban.
Nekünk küzdenünk kell a szegénység ellen, mint kormánynak. De mégis hadd mondjak egy különös példát: egy számomra kedves kezdeményezésben, a közmédia által indított Fölszállott a Páva című műsorban szereplő nyolc-kilenc éves fiú azt mondta: „szegénynek lenni jobb, mint gazdagnak, mert a gazdag már semminek nem tud örülni.” Ha ezt egy szegénységben élő gyermek mondja, az azt jelzi, hogy van egy lelki-szellemi alapja, biztonsága, amelyre tud építeni. Ez azt jelenti, őt olyan értékrendre nevelték, hogy megtanult örülni dolgoknak. Beszélnek otthon arról, hogy mi a szegénység, meg mi a gazdagság. Olyan üzeneteket kap ez a fiú a szülei életén keresztül, hogy ilyen életviszonyok között is lehetséges nagyon gazdag emberi élet. A gazdagság itt nem kizárólag anyagi, sőt nem is elsősorban anyagi, hanem egy lelki, szellemi, mentális dolog.
- És ehhez még hozzájön, hogy ha ez a család a határokon túl él, akár a Kárpát-medencében, nem Magyarország területén, akkor nyilván az ő kihívásai is mások, akár ennek a kormánynak a szemében.
- Szeretnénk minden ügyünket Kárpát-medencei dimenzióban szemlélni. Ma már lehetséges, hogy egy beregszászi magyar a Kárpát-medencén belül Kolozsváron tanuljon, vagy egy kolozsvári magyar Erdélyből Kárpátalján, Beregszászon, Pozsonyban, Révkomáromban vagy Szabadkán, a magyar állam támogatásával. Egységes rendszerben gondolkodunk, és a határon kívüli magyar nyelvű képzéseket is úgy finanszírozzuk, mint Magyarországon.
Ezt a dolgot szeretnénk a családpolitikában is megvalósítani. Hadd hozzak ide egy nagyon komoly példát: ma a magyar nyelven oktató pedagógusokat, a magyarokat magyar nyelven gyógyító orvosokat, a magyar iskolába járó gyermekek étkezését Kárpátalján, Ukrajnában a magyar állam fizeti. Milliárdokról beszélünk. Mert úgy gondoljuk, hogy ez kötelességünk azokkal a családokkal szemben, akik hozzánk tartoznak és ugyanakkor nehéz helyzetben, polgárháborús országban élnek, ahol erre nem jut. Azokat a szolgáltatásokat finanszírozzuk, amelyeket magyarok nyújtanak magyarok számára. Ez erkölcsi kötelességünk, de jó „befektetés” is.
- Ha már advent, legyen szó advent üzenetéről is, lévén ez egy karácsonyi interjú. Ebben a felgyorsult világban, amiről beszéltünk, miben változott, miben lehet más egy karácsony, advent üzenete ma, mint mondjuk korábban volt?
- Harminc éve, amikor külföldön tanultam ösztöndíjasként, studium generale keretében volt egy előadássorozat, úgy hívták: „a lassúság dicsérete”.
A család az, ahol a felgyorsult, a „hirtelen megszerző”, a percekben gondolkodó világnak a ritmusát, a sebességét le tudjuk lassítani.
A családpolitika is ilyen: lassan érnek be az eredmények. Minimum 9 hónap biztos kell hozzá… Mikorra lesz adófizető és egy jól dolgozó állampolgár az, aki ma vagy 2016-ban megszületik? Majd 18 év múlva, 25 év múlva. Ilyen hosszú távon kell gondolkodni.
A karácsony üzenetében benne van ez a tág perspektíva. Gondoljon bele: ha történetileg nézzük, kétezer évvel ezelőtt egy istállóban született egy kisgyermek. Egy. Ez demográfiailag még nem olyan sok. Egyetlenegy gyermek született, és kétezer év óta erről elmélkedik a világ, hogy ez milyen minőségi változást hozott az életünkbe. Első körben a hatalmasok meg akarták gyilkolni, második körben a saját népének a vallási vezetői el akarták hallgattatni, harmadik körben a nagy Római Birodalomban kivégezték. Kétezer éve tartja magát az a történet, amely egy gyermeket állít az élet középpontjába. Egy védtelen csecsemőt. Nem egy hadvezért, nem egy filozófust, még csak nem is valamilyen nagy vallási vezetőt, hanem egy kisgyereket. A karácsonynak ez az üzenete: nem véletlen, hogy a gyermek áll a karácsonyi történet középpontjában, és a mi karácsonyi családi életünk középpontjában is a gyermekek vannak. Milyen jó, hogy így van!
(csalad.hu)
