EGY KIS KOSZ IS KELL A GYERMEKEKNEK!
Kisebb valószínűséggel alakul ki asztma azoknál a gyermekeknél, akiknek családjában születésük óta van kutya. Hasonlóan pozitív hatása van a vidéki haszonállatoknak is - állapították meg svéd kutatók.
Évről-évre egyre több gyermek küzd szénanáthával, asztmával, illetve a hasonló tőről fakadó ekcémával. Svéd kutatók e jelenség okait, illetve az érintett gyermekek állatoktól való távolságát vizsgálták. A “terjedő” allergiás betegségekért ugyanis vannak, akik a túlzott fertőtlenítést, a feleslegesen steril környezetet teszik felelőssé.
A gyermek szervezete életének legkorábbi időszakában nem találkozik elegendő kosszal és kórokozóval, így immunrendszere nem fejlődik megfelelően, szervezete pedig később túlreagálásra, allergiás reakciókra lesz hajlamos. A svéd kutatók ezen elmélet mentén nézték át mintegy 650 ezer gyermek orvosi és családi adatait születésüktől iskolás koruk elejéig.
Arra az eredményre jutottak, hogy azon családokban, ahol az anya terhessége alatt már volt kutya - és az ebet megtartották a csecsemő megérkezte után is - 15 százalékkal kisebb valószínűséggel alakult ki a gyermek iskolás koráig asztma a kutyával nem rendelkezőkhöz képest. A vizsgálatba nem csak a fiatalok orvosi adatait és az ebnyilvántartást vetették össze, hanem olyan faktorokat is figyelembe vettek, amelyek a szociális vagy gazdasági helyzetük, illetve lakhelyük különbözősége miatt torzíthatta volna az adatokat.
A minta különösen nagy volt: 380 ezer óvodás és 280 ezer iskolás korú fiatal adatait tartalmazta, és összesen 75 ezer gyermeket azonosítottak, akinek a szülei tartottak kutyát, vagy volt gazdaságuk. A kutyatartásnál jobb eredményre jutottak azokkal a gyerekekkel, akik olyan családban nőttek fel, ahol állattartással foglalkoztak a szülők: az asztma kockázata 52 százalékkal volt kisebb az iskolás korúaknál, és 31 százalékkal az óvodásoknál!
A vizsgálat tehát releváns összefüggést mutatott a haszonállat-, illetve kutyatartás és az allergiás megbetegedések, például az asztma előfordulásának csökkenése között. Tove Fall, az Uppsala Egyetem adjunktusa az Independent című brit lapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a háziállatokhoz való közelség - allergia szempontjából - pozitív hatását már korábban kimutatták. Most elsősorban a kutyás családokra voltak kíváncsiak, ami végül megerősítést hozott.
Bár a kapcsolat egyértelműnek tűnik, hogy pontosan mi okozza a kisebb asztmás előfordulást, a tudósok nem tudják megmondani. Mindössze feltételezik, hogy a kosszal, kórokozókkal való folyamatos és intenzív találkozások csökkentik az allergiás reakciókat. Éppen ezért jelzik, hogy az újszülött érkezése előtt - az általános gyakorlattal ellentétben - nincs szükség a háziállat, így a kutya eltávolítására a lakásból, mert ottléte akár még előnyös is lehet a féltett gyermek számára.
Felhívják azonban a figyelmet, hogy ez a megelőzésre vonatkozik: akinek a gyermeke már asztmás, annál egy kutya befogadásával nem csökkenthető a betegség súlyossága. Nem mellesleg pedig vannak, akik a kutya, illetve macskaszőrre allergiások, vagyis nem általános allergiamentességről van szó.
Mindemellett nem csak előnye van annak, ha egy fiatal családja állattartással foglalkozik: sok gyermek komoly E.coli fertőzést szed össze közvetlenül a termőföldről. Az Independent cikkében megjegyzik azt is, hogy bár Afrikában jóval kevesebb az asztmás gyermek, mint az Egyesült Királyságban, azonban a fekete kontinensen rengeteg fiatal hal bele a mikrobák és paraziták ezrei okozta betegségekbe, amiket a higiénia olykor teljes hiánya okoz.
(csalad.hu)
