MIT ÜNNEPLÜNK VÍZKERESZT IDEJÉN?
A mai nap vízkereszt ünnepe, vagy másként epifánia. Magyarországon azonban háromkirály-járásnak és „orosz karácsonyként” is ünneplik január 6-át.
Az epifánia hármas ünnep: egyrészt ez a napkeleti bölcsek imádásának, másrészt Jézus megkeresztelkedésének ünnepe, de ide tartozik Jézus első csodájának, a víz borrá változtatásának emléke is a Kánai menyegzőn. Érdekesség, hogy a keleti kereszténység inkább a keresztségre emlékezik a mai napon, míg a katolikus egyház – a második vatikáni zsinat óta – ezt kifejezettena napkeleti bölcsek látogatására emlékezik meg.
Már kérdés, hogy a keleti keresztények (például az ortodox egyház) még mindig a Julianus naptár alapján számolva 13 napos csúszásban van, ezért aztán a vízkereszt náluk valójában január 19-én esedékes, igaz ekkor nem csak a templomok vizét szentelik meg, de szertartásosan a folyókét, patakokét is. Január 6-a pedig az ortodox karácsonyt jelöli a naptárban.
A katolikusok által ma ünnepelt „látogatás” pedig az evangélium szerint úgy történt, hogy a három napkeleti bölcsek a betlehemi csillagot követve mentek Júdeába, hogy kifejezzék hódolatukat a zsidók újszülött királyának. Miután Jeruzsálemben hiába keresték, Heródes király Betlehembe küldte őket, ahol megtalálták a gyermeket, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A bölcsek a pogányságot képviselték, ezáltal az ünnep azt is jelképezi, hogy az emberré lett Isten nem csak az ószövetségi választott népnek (a zsidóságnak) mutatkozott meg, hanem a pogányoknak is. Húsvét után a második legősibb keresztény ünnepről van szó.
Ha gyakorlatiasabb szempontból nézzük: január 6-án zárul a karácsonyi időszak. Nép hagyományok szerint viszont ez a házszentelés napja. A XV. században leírt szokás szerint fehér ruhás gyermekek járják a települések házait, a felemelkedő csillag jelképével, és a látogatásukért a ház lakói kisebb ajándékokat adnak nekik.
(csalad.hu)
