KOMOLY ERŐ REJLIK A CSALÁDI VÁLLALKOZÁSBAN
Lehet, hogy a családi vállalkozást kis sarki boltként képzeljük el, ahol az idősödő házaspár szorgalmasan dolgozik, de a családi cégek valójában az európai és a magyar gazdaság gerincét jelentik már anyagilag is.
Néhány évtizede a családi tulajdonban álló vállalkozások ha nem is szégyellték, de nem igazán hirdették, hogy családi cégekről van szó. Pedig a világ számos komoly cége ma is egy-egy család összetartó vezetése alatt működik. A világ legrégebbi családi cége az 1300 éves Houshi szálloda és fürdő, amely már a 46. generációváltásnál tart. Az Egyesült Államok legrégibb, ma is működő vállalkozása, a Zildjan cintányérokat gyártó vállalat egy török származású családé. A céget már a 16. generáció viszi. Az USA 500 legnagyobb vállalatának egyharmada is családi vállalkozás.
Európában sem nagyon más a helyzet. Az elmúlt évtizedekben annyi változás történt, hogy a „családi vállalat” mára pozitív jelzővé vált, és ha így kínálnak egy terméket és szolgáltatást, az bevételben is kifejezhető többlet-értéket jelent a vásárlóknak. Vagyis az ilyen vállalkozások mára büszkén vallják, hogy családi tulajdonban vannak, sőt számos nagyvállalat is büszkén hirdeti családi gyökereit.
Hogy mit is jelent a családi vállalkozás, azt leegyszerűsítve úgy fogalmazhatjuk meg, hogy olyan cég, amelynek tulajdona legalább 51 százalékban egy család kezében összpontosul. Az Európai Unió nem pénzügyi vállalkozásainak 99,8 százaléka kis- és közepes vállalkozás. Ebből a több mint 22 millió cégből 14 millió családi kézben van.
Többségben vannak
Azonnal látható ennek fontossága, ha azt nézzük, hogy a családi vállalkozások adják az uniós foglalkoztatás 40-60 százalékát, országtól függően. Pedig ezek a vállalkozások többségükben – 93 százalékban – valójában mikrocégek, 10 főnél kevesebb munkavállalóval. Ugyanakkor az is igaz, hogy a 250 legnagyobb árbevételű francia és német vállalat 40 százaléka családi tulajdonban áll.
A családi vállalkozások az Eurostat adatai alapján leginkább négyféle tevékenységben mutatnak kiemelkedő részesedést. Közülük a legtöbben, 28 százaléknyian a kereskedelemben működnek. Ennél valamivel kevesebben a termelő és az építőiparban. És meglepő módon a családi vállalatok komoly részt vállalnak a műszaki, tudományos és technológiai szektorban is.
Amit viszont mára érdemes megjegyezni, hogy a 2007-ben indult válságot túlélő vállalkozás közül a családi cégek tudtak a legnagyobb erőt felmutatni. Valódi túlélőként jellemezte őket a davosi világgazdasági fórum ezzel foglalkozó ülése, és az Európai Parlament családi cégekkel foglalkozó jelentése is. Az ok pedig egybehangzóan az, hogy ezek a vállalkozások rendkívüli összetartást tudtak felmutatni a nehéz, változó piaci körülmények között is.
Itthon, családban
A magyar helyzetet kicsit nehezebb felmérni. Kevés a kifejezetten családi tulajdon szempontjából kimutatható információ. Ami nagyjából tudható, hogy a magyar GDP 50-60 százalékát családi tulajdonú cégek állítják elő. A magyar munkavállalók több mint 54 százalékát foglalkoztatják kis és mikro vállalkozások, amelyeknek többsége családi tulajdonú. Nagy múlttal azonban a hazai családi vállalkozások nem rendelkeznek, hiszen jellemzően a rendszerváltás környékén indultak.
Ennek ellenére tudható, hogy sok mindenben az átlag felett teljesítenek. A tőkeerő ugyan sokuk számára problémát jelent, de ehhez képest kiemelkedő a foglalkoztatással vagy akár a társadalmi szerepvállalással kapcsolatos hozzájárulásuk. És itt le is írtuk a hazai családi cégek egyik nagy problémáját. A tőkehiány ugyanis az egyik, míg az utódlás, a generációváltás a másik olyan tényező, amely a magyar családi cégeket veszélyezteti. Érdekes módon úgy tűnik azonban, hogy ha az utóbbi sikerül, a tőkehiány kérdése is megoldódhat.
Nagy kérdés, hogy a 20-25 évvel ezelőtt alapított családi tulajdonú vállalkozások hogyan folytatják. A ma már jellemzően 60 év feletti tulajdonosok ugyanis szeretnék, ha a gyermekeik, unokáik vinnék tovább a megkezdett munkát. Ez nem csak magyar probléma, de az egész világon ebben látják a családi cégek jövőjének fő veszélyét.
A jó hír, hogy míg néhány éve még a komoly elemzők is a családi üzlet visszaszorulását jósolták, és azt, hogy a szakmai és pénzügyi alapon alapított cégek veszik át a gazdaságokat működésben tartó szerepet, mára alapvetően átalakult a kép. Mint már jeleztük, a gazdasági válság után a családi cégek rugalmasabbak és kitartóbbak voltak, időnként a nehéz időszakokat is úgy viselve el, ahogy a nem családok által irányított vállalkozások – csupán pénzügyi szempontok alapján – nem lennének képesek. És ráéreztek arra is, hogy itt a generációváltás ideje.
Az új generáció
Ennek következtében számos családi cég fiataljai tudatosan végeztek gazdasági szakokon, pénzügyi tudást szerezve. Nem ritka, hogy multiknál, nagy tapasztalattal rendelkező vállalatoknál gyűjtöttek tapasztalatot. A sok esetben autodidakta tanulással vállalkozóvá lett szülők után modern marketing szaktudással, vállalatvezetési szempontokkal, nyelveket beszélve és a digitális követelményekre felkészülve veszik át a családi cég vezetését.
Mindez annak fényében is örömteli, hogy a felmérések szerint a magyar fiatalok 90 százalékának eszébe sem jut a vállalkozás, leginkább az adminisztráció bonyolultságától való félelem és a vállalkozói lét bizonytalannak tartott jövedelmi viszonyai miatt.
Amit az elmúlt évek bizonyítottak a magyar családi vállalkozások számára, hogy a családi tulajdon sok nehézségért kárpótol. Ennek egyik legjellemzőbb példája, hogy ritka a kibékíthetetlen konfliktus egy ilyen vállalkozásban. A véleménykülönbségeket egy családi kötelékben vezetett cég esetében sokkal könnyebb legyűrni. A közös érdek miatt pedig könnyebb közös nevezőre jutni. A tulajdonosi szemlélet miatt sokkal erősebb a vállalkozás iránti elkötelezettség, és a személyes felelősségérzet is erősebb, például a munkavállalók iránt.
Az elemzések szerint ma már az a valószínű jövő, hogy a családi cégek még nagyobb erőt jelentenek majd a gazdaságban, mint eddig. Az új generációs cégvezetők a növekedésben hisznek. Ennek érdekében a szülőknél bátrabban visznek be új befektetőt a vállalkozásaikba, miközben megtartják a többségi családi irányítást.
A modern tudást hozó, szakmailag felkészült fiatal generációk irányítása alatt a családi cégek lehetnek a gazdaság motorjai. Erre utaló jel, hogy a válság évei után meginduló európai növekedésben is fontos szerepük volt: az elmúlt években az új munkahelyek 75 százalékát a családi vállalkozások teremtették meg. A KPMG elemzése azt mutatja, hogy a családi cégek jóval optimistábbak, és bátrabban ruháznak be, teremtenek új jövedelmi és foglalkoztatási bázist. És még egy szám: 2025-re 4 ezer olyan családi tulajdonú cég lehet, amelynek bevétele meghaladja a 300 milliárd forintot Európában. Ez pedig azt jelenti, hogy a legerősebb cégek csaknem fele családi vállalkozás lesz.
(csalad.hu)
