LASSÚ, DE HATÁROZOTT FELLENDÜLÉST HOZHAT A CSOK
Szakértők a családok otthonteremtési kedvezményének könnyítései tovább élénkítik a lakásépítések piacát, de a fellendülés nem lesz villámgyors.
A kormány által szerdán elfogadott könnyítéseknek köszönhetően többen tudják majd igénybe venni a családok otthonteremtési kedvezményét (csok), ami tovább ösztönzi a lakásépítéseket a szakértők szerint. Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője az MTI-nek pénteken megküldött elemzésében kifejti: bár a lakástámogatások - a lakásépítés áfájának csökkentése, az újlakás-vásárlás kedvezménye és a kamattámogatott hitel - biztosan építőipari élénkülést hoznak, de hirtelen növekedéssel nem lehet számolni, mivel sok fejlesztés a nulláról indul. Az új lakások legkorábban 2017-ben és 2018-ban jelenhetnek meg nagyobb számban a piacon.
Az elemző szerint a január elején életbe lépett családi otthonteremtési kedvezmény, a csok (eszerint 10 millió forint támogatást kapnak a három gyermeket vállalók, ami mellett 10 millió forintos kedvezményes hitelt vehetnek fel) a gyerekvállalás és a lakásépítés ösztönzése mellett azért is született, mert a kormány segíteni szeretné az építőipart, miután az uniós támogatásokból kevesebb jut út-, vasút- és közműfejlesztésre.
A szakértő szerint igazán látványos fejlődésre Budapesten, valamint az erős iparral rendelkező vidéki városokban, például Győrben, vagy Kecskeméten lehet számítani. A munkanélküliséggel küzdő észak-magyarországi és kelet-magyarországi régiókban - Debrecenben, Nyíregyházán - viszont nem várható azonnali, számottevő növekedés. A tavalyi első háromnegyed év adatai alapján 8616 új lakás épült az országban, miközben évente mintegy 40 ezer új lakásra lenne szükség egy egészséges lakáspiachoz - szögezte le Németh Dávid. A piac a mélypontot 2013-ban érte el, amikor alig több mint 7 ezer lakás készült el.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke a kormány által szerdán elfogadott könnyítések közül kiemelte a 30 millió forintos ingatlanérték-határ eltörlését az új lakások vásárlásánál és építésénél, illetve a komfortfokozatról szóló előírás módosítását. Ez utóbbi változás lényege, hogy kevésbé lesz szigorú az összkomforttal szembeni elvárás, például a kedvezmények igénybevételéhez elég lesz az iható víz is, ha nincs vízvezeték és nem lesz kötelező elvárás a szennyvízvezeték sem. A szakember szerint ez azért kedvező, mert sok olyan terület van az országban, ahol nincsenek meg az összkomfort feltételei.
Koji László úgy látja, hogy a könnyítések ésszerűek, és ezek eredményeképpen többen fordulhatnak kedvezményért. Az ÉVOSZ számításai szerint a csok bevezetésének hatására éves szinten a jelenleginél 3500-4000-rel több lakóingatlan építése kezdődhet el, 2016-2018-ban összességében akár 40 ezer új lakás és családi ház építésére is kaphat megrendelést az építőipar.
Párdi Zsófia, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) projektvezetője is vélte hogy az ingatlanok 30 millió forintos értékhatárának eltörlésével érdemben nőnek a lehetőségek, ez elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban segít. A szakértő szerint szintén bővíti a lehetőségeket, hogy a külterületekkel és a zártkertekkel kiterjesztik azokat a területeket, ahol az otthonteremtési kedvezmény igénybe vételével lehet építkezni.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a felső értékhatár eltörlésével akár luxusingatlanokra is fel lehet venni a támogatást, illetve a befektetési célú lakásvásárlásokat ösztönözheti, hogy nem kell megválnia meglévő lakásától annak, aki a csokot igénybe szeretné venni. A projektvezető szerint fontos lenne, hogy vállalja az állam a kedvezmények megtartását legalább tíz évre, az egyesület emellett javasolja a felújítások általános forgalmi adójának (áfa) csökkentését is.
(MTI)
