ELKEZDŐDÖTT A FARSANG
A farsang a hideg idő végét jelenti, és azt, hogy újraébred a természet, hamarosan jön a tavasz. A hagyomány szerint azonban a farsang már vízkereszttől, vagyis január 6-tól megkezdődik és hamvazószerdáig, a húsvéti nagyböjt kezdetéig tart. A legnagyobb mulatságokat, bálokat, és a karnevált mindig február végén, vagy március elején tartják.
A farsangról a vigadozás, a mulatság jut eszünkbe. A középkori hiedelmek szerint a téli időszakban, amikor a nappalok egyre rövidebbek lesznek, az éjszakák pedig hosszabbak, a Nap elgyengül, az ártó szellemek pedig életre kelnek. Az emberek ezért zajcsapással, hangoskodással, vigadalommal, felvonulással, beöltözéssel igyekeztek a gonosz szellemeket elűzni. A nagy evés-ivás pedig úgy kapcsolódik a farsanghoz, hogy hamvazószerda után a keresztény világ böjtbe kezdett, ennek ellensúlyozására csaptak hatalmas vigadalmakkal egybekötött lakomákat.
A farsang időszakának gazdag szokáshagyománya van. Ilyen például az álarcos, jelmezes alakoskodás „ a feje tetejére áll a világ” mottóval. Középpontba került a szabályok felrúgása és kigúnyolása. Eljátszottak állakodalmat és áltemetést, de volt, hogy a lányok fiú, a fiúk lány jelmezbe bújtak, de gyakran öltöztek kéményseprőnek, papnak, vagy katonának. Az asszonyfarsangon például csakis asszonyok vehettek részt, akik az év egyetlen napján korlátlanul ihattak, nótázhattak, vagyis férfi módjára mulattak.
A dramatikus játékokban - amelyekhez a 15. századtól adománygyűjtés is kapcsolódott - a telet általában szalmabáb szimbolizálta. Ezt végigvitték a faluban, majd elégették, vagy betemették. A babona szerint a kiszebáb égetése megszabadítja az embereket minden bajtól.
Sváb népszokás szerint fekete ruhás „porolók” jártak házról házra, hogy szimbolikus jelleggel leporolják a port a maszkokról, farsangi jelmezekről. Amikor a tél végén előkerültek a maskarák, indulhatott a karnevál. (A karnevál szó a farsang megfelelője, jelentése: a hús elhagyása.) Ilyenkor felvonulás, zenés mulatság, álarcos bál vette kezdetét szerte Európában. Magyarországon az egyik legismertebb farsangi esemény a busójárás, a Mohács környéki délszlávok felvonulása.
A farsang utolsó szombatjától húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot „farsang farkának”nevezik, a hét hátralévő része pedig a „csonkahét”. A farsang utolsó csütörtökét a hamvazószerda utáni „kövércsütörtöknek” hívják, mert ezen a napon kerül elő a farsangi maradék, sőt még sütnek és főznek is annak reményében, hogy az adott évben bőséges termés lesz. Általában az asztalra kerülnek húsos, káposztás ételek, és rengeteg farsangi fánk. A hiedelem szerint aki farsang idején sertéshúst eszik, az gazdaggá válik.
A farsang a természet újraébredése előtti időszak, ezért áthatja a tavaszvárás lelki varázsa. Ez egyúttal a párválasztás és az eljegyzések ideje is, mert az elkövetkező nagyböjt alatt tilos volt a mulatozás, az esküvői vigadalom. A falvakban a legények szervezték a bálokat és a lányok bokrétát adtak a kiszemelt fiúnak, aki a mulatság végén a kapujára tűzte azt.
Farsangi ingyenes programok Budapesten is lesznek: február 6-án szombaton Farsangi fabrikáló címmel Óbudán, a Platán Könyvtárban 11 és 13 óra között farsangi dekorációt, és girlandot készíthetnek az érdeklődők.
Szintén szombaton a Várkert Bazár hamisítatlan farsangi mulatságnak ad helyet, 15 órától kézműves és zenés programokkal, utcabállal várják a családokat. A rendezvény fánksütéssel kezdődik Borbás Marcsi közreműködésével, majd pedig a Versi Versa zenekar zenés gyermekprogramja szórakoztatja a nagyközönséget. 17 órától Zsikó Zoltán és zenekara, Pál István Szalonna, azután a Fölszállott a Páva döntőjének gyermekszereplői kedveskednek egy koncerttel. A napot utcabál zárja a Madarak Házibuli Zenekarral este 19 órától. A programokat egész nap izgalmas tűzzsonglőr- és mutatványos-bemutatók kísérik.
Február 7-én, vasárnap a Müpában 10 órától 13 óráig azokat a családokat várják, amelyek aktívan, kreatívan, és tartalmasan szeretnék eltölteni az időt. A színpadon zenés, tánc- és meseelőadások lesznek, az előcsarnok többi területén pedig kreatív foglalkozások, készségfejlesztő programok és játékok zajlanak majd. A tematikus délelőtt témája a rögtönzés, amelynek keretében műsort ad az Apró Színház és a Grund Színház is.
Vidékre is érdemes ellátogatni ezen a hétvégén, ugyanis csütörtök óta tartanak Mohácson a busójáráshoz kapcsolódó rendezvények. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok, busók, jankelék, maskarák a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezután a Duna-parton és a környező utcákban hatalmas zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, és köszöntik a tavaszt.
Érdemes Békéscsabára is ellátogatni, 10-ig tart a Csabai Farsang, amelyen szem- és fültanúi lehetünk az assszonyfarsangnak, disznóvágásnak, és a farsangi alakoskodásnak.
A kaposvári farsangot a Dorottya Napok keretében tartják ezen a hétvégén. A tavaszvárási mulatságok mellett bemutatják a város gazdag művészeti örökségét és a térség népi hagyományait. Mindezek mellett színházi előadások, néptánc csoportok fellépése, és farsangi bál színesíti az idei kínálatot.
(csalad.hu)
