VEHETÜNK FEL LAKÁSHITELT OLCSÓN KÜLFÖLDRŐL?
Az európai gazdasági közösség nem jelent mindenben korlátlan lehetőségeket. Külföldi számlanyitáshoz a legtöbb uniós országban helyi lakcím kell, és sok más megkötés is van. De már nem sokáig.
Egy új uniós tervezet szerint hamarosan megkezdődik a magánszemélyek előtt álló korlátozásrendszer, és a jövőben az EU-s állampolgárok, tehát mi magyarok is bármely tagországban nyithatunk folyószámlát, köthetünk le betétet vagy vehetünk fel hitelt. A dolog egyelőre vita szakaszban van, és várhatóan bonyolult szabályozás szükséges hozzá, de több előnye is lehet.
Nem arról van szó, hogy hogy eldughatjuk a pénzünket az adóhatóság elől, hiszen a banki ügyfélinformációk megosztása egyre könnyebben megy a tagországok adóhatóságai számára, és egy másik megállapodás szerint akár automatikus is lehet, hogy egy portugál vagy svéd számlanyitásról azonnal értesül a magyar adóhivatal. És a könnyítések leghamarabb jelentkező hatása nem is az lesz, hogy tömegesen indulnak el a magyar osztrák vagy holland bankszámlát nyitni. Az elképzelés ugyanis az, hogy gyorsan összehasonlíthatóvá válnak a tagországokban fellelhető kamatszintek, befektetési előnyök és hátrányok, ez pedig a drágább országokban elvileg árcsökkenést, vagy hozamnövekedést valószínűsít.
Hogy mennyit is jelenthet ez a közeledés a különböző tagállamban élő EU állampolgárok számára, arról pontos képet fest, hogy az unión belül 12-szeres a különbség a legdrágább és a legolcsóbb hitelkártyadíjak között. Egyes tagországokban a tranzakciók ingyenesek, míg máshol, a magyar rendszerhez hasonlóan komoly díjakat kell fizetni egy-egy átutalásért, akár ezer forintnál is többet. A jelzáloghitelek teljes díjai között is sokszoros a különbség, a fogyasztási hiteleknél pedig közel tízszer annyit kell fizetni a legdrágább tagállamban, mint a legolcsóbban. És a biztosítási piac is hasonló képet mutat, mert azonos feltételek esetén hat és félszeres is lehet a díjkülönbség két uniós tag között.
Persze nem lenne rossz, ha úgy vehetnénk fel lakáshitelt, hogy megkeressük a legalacsonyabb európai banki kamatokat, amelyek egyébként egyes helyeken most is majdnem nulla százalék körül vannak. De erre valószínűleg a tagországok bankrendszerei is készülnek, és teljesen nem lesz feltételek nélküli az unión belüli betétlekötés vagy hitelfelvétel. Az viszont könnyen elképzelhető, hogy az eltérő költségszintek ellenére a bankszámlák vagy a biztosítások díjai közeledni fognak egymáshoz, hiszen a mainál sokkal könnyebben fordulhatunk majd a saját pénzügyi piacunkon találhatónál kedvezőbb ajánlatok felé.
A változás részletein még várhatóan sokat vitáznak az érintettek, azonban egyáltalán nem kizárt, hogy néhány év múlva ott vehetünk fel lakáshitelt, ahol az a legolcsóbb, vagy ott köthetünk nyugdíjpénztári szerződést, ahol a legnagyobb hozam várható. Az persze más kérdés, hogy a felmérések szerint például a magyarok bankválasztásánál még mindig fontos szempont, hogy az adott pénzintézetnek van-e fiókja a lakóhelyünk közelében.
(csalad.hu)
