HÁZASSÁGI SZERZŐDÉS: KÍNOS? RACIONÁLIS? ÖNVÉDELEM?
Sokan azt hiszik, hogy a házassági szerződés a nők kisemmizéséről szól, pedig ez egy nagy tévedés – olvasható a csaladhalo.hu oldalán dr. Gaál Edina ügyvéddel készült interjúban.
Családháló: Kiknek érdemes és miért házassági szerződést kötnie?
Dr. Gaál Edina: Egy fiatal házaspár még nem tudhatja, hogy mennyire lesznek majd vagyonosak a házassági életközösségük során, így érdemes lehet már a házasság elején megkötni egy ilyen szerződést. A házasságkötést követően is lehet szerződést kötni, ha ennek az igénye bármikor felmerül. Főleg azoknak érdemes ilyet kötni, akiknél legalább az egyik félnek, vagy mindkettőjüknek vállalkozási vagyona is van és szeretnék egymás felelősségét elkülöníteni. Ezzel elkerülhető, hogy a másik adóssága miatt veszélybe kerüljön a közös vagyon, így csak az adott fél saját vagyonát terheli a vállalkozás kockázata.
A házassági szerződés jó lehet még a házasság előtti, vagy a házasság alatt szerzett különvagyonok megóvására is. Például ha valaki örököl egy ingatlant, de ő azt később eladja, akkor az ebből befolyó bevétel az Ő különvagyona lesz. Ha ebből valami mást vásárol később (pl. autót, ingatlant), akkor az is megőrzi a különvagyoni jellegét. Ha később ez vitássá válik egy házassági vagyonjogi perben, akkor ennek a félnek kell bizonyítania a különvagyoni pénz útját, azaz, hogy biztosan ugyanannak a pénznek a felhasználásával vette az autót, vagy az új ingatlant, amit az eladott különvagyoni ingatlanért kapott.
Ez a gyakorlatban – főleg ha nem bankszámláról történtek az utalások – nagyon nehézkes lehet. Ezt könnyítheti meg egy házassági szerződés. A későbbi vitás helyzeteket és a hosszadalmas pereskedést kerülhetjük el vele. Egy házassági vagyonjogi per 3-5, de akár 10 évig is elhúzódhat és nagyon sok pénzbe kerül. Ennek egy része csak az ügyvédi munkadíj. A bíróság felé fizetendő – többszázezer forint nagyságrendű – illeték is felmerül, aminek a maximuma másfél millió forint, és ezen kívül még szakértői díjakat is ki kell fizetni az eljárás során. A bíróság nem tudhatja egy ingatlanról/autóról/cég üzletrészről, hogy annak mennyi az értéke, ezért szakértőket rendel ki, aminek mind díja van.
Egyszerűbb és célszerűbb egyszer beleinvesztálni egy nagyobb összeget (attól függ, hogy mekkora vagyonról kell rendelkezni, mennyire összetett és bonyolult a szerződés) a házassági szerződésbe és ezt követően, ha szükség lesz rá, akkor ennek mentén már egyszerűen el tudnak válni. Innentől már csak a házassági kötelék felbontása és a gyerekek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása lesz a per tárgya és nem a közös vagyon megosztása.
CSH: Gyerekekkel kapcsolatos kikötések tehetők egy házassági szerződésbe?
GE: A házassági szerződés csak a vagyonjogi kérdésekről rendelkezik. Ha a szülők arra is fel szeretnének készülni, hogy ha történik velük valami (pl. cselekvőképtelen állapotba kerülnek) akkor ki gondoskodjon a gyermekükről, akkor a Gyámhivatalnál gyámrendelő nyilatkozat formájában kijelölhetnek egy olyan személyt, aki a gyermekek gyámja, illetve vagyonkezelője lesz. Ez lehet egy személy is, de a vagyonkezelésre és a gondozásra külön-külön személyeket is meg lehet jelölni.
Sokan próbálnak olyat bele íratni a szerződésbe, hogy mekkora legyen majd a tartásdíj összege, ha elválnak, vagy kinél maradjanak a gyerekek, de erről nem lehet érvényesen rendelkezni. Ezt azért nem lehet belefoglalni egy ilyen szerződésbe, mert évekkel később, majd a váláskori körülmények alapján dől el, hogy ki gyakorolja a jövőben a szülői felügyeleti jogokat és mennyi lesz a gyermek indokolt szükséglete, mennyi lesz a gyermektartásdíj. Ez más összeg egy kamasznál, mint egy csecsemőnél. Ráadásul egy bizonyos életkor felett a gyermekek véleménye is számít a szülői felügyelet és a kapcsolattartás rendezése kapcsán.
CSH: Hány éves kortól veszik figyelembe a gyermek döntését?
GE: Tizennégy éves kortól már mindenképp. Tizenhat évesen már úgy is dönthet a gyermek, hogy egyik szülővel sem akar együtt élni, úgymond elhagyhatja a szülői házat, de ehhez még a gyámhivatal engedélye szükséges. A 14 évnél fiatalabb gyermekek esetében a döntésbe való beleszólás attól függ, hogy a gyermek mennyire van az ítélőképessége birtokában. Az első lépés, hogy a szülőket kérdezik meg a gyermek jövőbeni felügyeletét illetően, de ha ők nem értenek egyet ebben, akkor a bíróság pszichológus szakértőt rendel ki, és ő tesz javaslatot arra, hogy a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására melyik szülő az alkalmasabb. A szakértő nemcsak a gyermeket, hanem a szülőket is megvizsgálja ebben az esetben.
CSH: Ha úgy voltunk vele, hogy nincs szükség papírra, de váláskor mégis kisemmizne a volt házastársunk, akkor tudunk még valamit tenni ez ellen?
GE: A szerződés a felek egyező akaratát rögzíti. Ha az egyik ki akarná semmizni a másikat - ahogy Ön fogalmazott - akkor azt a szerződést nem szabad aláírni. Megjegyzem, hogy ügyvéd sem készíthet olyan okiratot, amely az egyik felet méltánytalan helyzetbe hozza. A vagyonjogi szerződést kikényszeríteni nem lehet. Amennyiben vagyonjogi igénye áll fenn az egyik félnek a másikkal szemben váláskor, és peren kívül nem sikerül megállapodniuk, akkor házassági vagyonjogi pert kell indítani.
További részletek a weboldalon.
(csaladhalo.hu/csalad.hu)
