MILYEN SZÜLŐI TANÁCSOK MENTEK KI A DIVATBÓL
A szülővé válás elkerülhetetlen része az ismerősök és ismeretlenek felől érkező tanács cunami. Ezek a tanácsok viszont divathullámok szerint érkeznek. Lássuk, hogy jelenleg melyek számítanak idejétmúltnak.
A saját szüleink valószínűleg régimódi jótanácsokkal láttak el bennünket, és ha gyermekeink most vannak a családalapítás kezdetén, valószínűleg a mi tapasztalataink sem számítanak már éppen divatosnak. A minden kisgyermekes szülő életét megkeserítő, sokszor kéretlen tanácsadás ugyanis sokszor tükröz régi, meghaladott, vagy éppen csak nem divatos nézeteket.
Nem túl nagy újdonság, hogy gyermekeknek jót tesz, ha a hátukon alszanak. Érdekes módon még a 90-es években is magyarázattal ellátott divat volt, hogy egyesek direkt hasra fektették a csecsemőket. A legtöbb kismama persze tisztában van azzal, hogy a gyermek biztonsága miatt is érdemes a hátán altatni a kicsit, mégis sok 20-30 évvel ezelőtt gyakorló szülő csodálkozik rá arra, hogy nem szabad hasra fektetni babákat.
Sok szülő, és okos rokon hisz abban, hogy érdemes minél hamarabb szilárdabb állagú táplálékot is kipróbáltatni a kisgyermekekkel. Egyértelmű, hogy a babák hat hónapos kor előtt nem állnak készen az ilyesmire – még ha puhára is áztatjuk az a kiflidarabkát –, ráadásul ma már az is tudható, hogy a cukorbetegség és az elhízás egyik veszélyfaktora is lehet a túl korai száraz táplálék. Amíg lehet, a gyermek maradjon anyatejen, vagy tápszeren.
Jóideig tabunak számított az allergizáló ételek – eper, mogyoró, tehéntej, halfélék – baba elé tálalása. Sokan ma is tudni vélik, hogy az ilyen összetevők könnyebben válthatnak ki valódi allergiát a gyermekeben. Ennek pedig a kutatások éppen az ellenkezőjét mutatták ki. Minél inkább el akarjuk kerülni a gyakorta allergiát okozó élelmiszerek okozta bajt, annál hamarabb vezessük be ezeket a gyermek étrendjébe: de nem hamarabb, mint a már említett száraz élelmiszereket, vagyis hat hónapos kor után. Ha már nagyon kis korban fennáll az allergia gyanúja, azt úgyis a gyermekorvossal kell megbeszélni.
Egy időben ezeken túl nagy divat volt a magyar családokban is az éppen járni tanuló gyermekek kerekeken guruló kis bébikompban. Mára több országban is kifejezetten tiltják az ilyen eszközöket. A hámba helyezett gyermekek ugyan valóban kis erőfeszítéssel mozoghatnak a segítségükkel, de sokkal nagyobb eséllyel kerülnek bajba egy lépcsőn vagy más veszélyes szerkezetekhez – mondjuk a tűzhelyhez – könnyedén közel jutva. A gyermekorvosok mára úgy látják, hogy a kerekes bébikompok akár lassíthatják is a gyermekek fejlődését. Térjünk vissza inkább a sokak számára rémesen hangzó, helyben álló rácsos járókára, amely ugyan korlátozza a gyermeket, de a saját érdekében. A kicsi számára fontos vagy érdekes dolgokat pedig tegyük be mellé.
A védőoltások fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Bármit is hallunk, vagy olvasunk a közösségi oldalakon: a védőoltások sokat fejlődtek. Ha korábban okoztak is kellemetlen tüneteket a beoltott gyermekek néhány ezrelékénél, ezeket a mellékhatásokat az egyre kifinomultabb vakcinák összetételével szinte teljesen kiküszöbölték. És persze, egy a millióhoz arányban most is lehetnek kockázatok, de jóval kisebbek, mint amilyeneket a gyermek súlyos megbetegedése okoz.
Végül akárki, akármit mond: mindig használjuk a gyermekülést az autóban. Ne azért, mert a törvény ezt mondja, hanem azért, hogy egy baleset esetén – amelyben a szülő akár teljesen vétlen is lehet – minél jobban védjük az apróságot. A kor és testméret szerinti helyes elhelyezés mikéntjével tele van az internet: a valódi szabályoknak higgyünk, ne az ismerősök hallomásainak vagy a kéretlen tanácsoknak, amelyek a gyermekülések okozta sérüléseket taglalják.
(család.hu)
