Az állatkínzók ellen tüntettek az állatbarátok
Állatkínzásért a Btk. szerint akár 3 év börtön is kiszabható, de a gyakorlatban nagyon ritkán rónak ki letöltendő büntetést a magyar bíróságok. Éppen azért szerveztek tüntetést állatvédő egyesületek közösen, hogy a Parlament előtt követeljék a szigorú büntetést az állatkínzókra. Pataki Gábor, az Állatmentő Liga képviselője a Kossuth Lajos téren átadta Horváth Istvánnak, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága képviselőjének azt a törvénymódosító javaslatot, amely az állatkínzás büntetésének szigorítását tartalmazza. Az állatkínzás ellen tartott demonstráción több mint száz állatvédő szervezet és több ezer ember vett részt.
Csaknem 10 ezer ember jelezte, hogy érdeklődik, és több mint 8 ezer ember jelezte azt, hogy ott is lesz a tüntetésen, amelyet Együtt Egy Közös Ügyért! Együtt Az Állatkínzás Ellen! címmel hirdettek meg.
Az állatkínzás büntetési plafonja most 3 évig terjedő szabadságvesztés. Az Országos Bírósági Hivatal honlapján közzétett, 2013-tól 2015 első felének végéig meghozott jogerős ítéletek statisztikai adatai alapján:
• A jogerősen elítélteknek nem egészen 5 (4,93) százaléka kapott csak letöltendő büntetést. Ez a két és fél év alatt összesen 26 embert jelent. Ugyanakkor az évek alatt egy lassú emelkedés látszik. 2013-ban még csak 4,3 százalék volt az arány, ez 2014-ben 5,2 százalékra, 2015 első félévében pedig 5,7 százalékra nőtt.
• Pénzbüntetést összesen 39-en kaptak. Ebből egy büntetés sem volt 1 millió forint feletti. A túlnyomó többség, 31 darab 200 ezer forint alatti büntetés volt.
• A jogerősen elítéltek 84 százaléka férfi. A letöltendőre büntetett 26 ember közt csak egyetlen nő volt. Életkor szerint minden korosztályból vannak elítéltek. Az állatkínzásért elítélt emberek túlnyomó része alulképzett, a legtöbben csak legfeljebb általános iskolát végeztek.
Az index.hu emlékeztet, hogy épp a héten született két olyan jogerős ítélet, amely letöltendő börtönbüntetéssel sújtott állatkínzókat.
A Nemzetközi Állatvédő Liga 1989. október 21-én fogadta el az Állati jogok egyetemes nyilatkozatát. Ez nemcsak az állatkínzás tilalmával, hanem az állatokkal kapcsolatos pozitív bánásmódról is szól. Magyarországon az Országgyűlés 1998-ban alkotta meg az állatvédelmi törvényt.
A legfontosabb rendelkezések és változások az állatvédelmi törvényben:
- A rendelet kimondja, hogy tilos kistestű ebet tíz, közepes testűt tizenöt, nagytestű kutyát húsz négyzetméternél kisebb területen tartósan tartani.
- Továbbá tilos kistestű kutyát négy, közepes testűt hat, nagytestű kutyát nyolc méternél rövidebb eszközzel tartósan kikötni.
- A rendelet értelmében tilos gerinces állatot kör alapú kalitkában vagy gömb alakú akváriumban, és gerinces állat kifejlett egyedét harminc liternél kisebb űrtartalmú térben tartani.
- Rendelkeztek arról is: a kutya-, a macska- és a görénykölyköket nyolchetes korukig az anyjukkal kell tartani, a hím sziámi harcos halakat pedig úgy kell tartani, hogy azok egymást, illetve a tükörképüket ne láthassák.
- A rendelet kimondja, hogy a kutyák farkát csak az állat hétnapos koráig szabad kurtítani.2013. január elsejétől négy hónaposnál idősebb kutyát csak transzponderrel - azaz csippel - megjelölve lehet tartani.
- Az állatvédelmi bírság alapösszegét a jogsértés körülményeitől függően felszorozzák. Büntetés kiszabásánál a legmagasabb, 10-es szorzót akkor kell alkalmazni, ha valaki az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül oltotta ki, állatot kínzott; az állat tulajdonjogával, tartásával felhagyott, az állatot elűzte, elhagyta, kitette. Ez esetben a bírság összege százötvenezer forint.Ugyancsak százötvenezer forintra kell büntetni azt, aki állatot emberre vagy állatra uszított, állatviadalra idomított, állatviadalt szervezett, tartott, arra fogadást szervezett, azon közreműködött, részt vett, fogadást kötött, állatviadal céljára állatot tenyésztett, képzett, idomított, forgalmazott, vagy épületet, földterületet, eszközt rendelkezésre bocsátott. Ha több tényállás együtt áll fenn, akkor a büntetések összeadódnak, így szélsőséges esetben akár több százezer forintos bírságot is ki lehet majd szabni.
Mit tehet, ha állatkínzást tapasztal?
Abban az esetben, ha az tapasztalta, hogy a környezetében bántalmaztak egy állatot, a következőket teheti:
- Állatvédő alapítványnál, őrszolgálatoknál tehet bejelentést.
- A tapasztaltakat elmondhatja az ingyenesen hívható telefontanú szolgálatnak: ORFK Telefontanú (bűncselekmények): 06 (80) 555-111.
- Bejelentést tehet a www.police.hu weboldalán.
- Súlyos esetben a 107 vagy a mobiltelefonról hívható 112 általános segélyhívó számon azonnali rendőri közreműködést kérhet a cselekmény megszakítása érdekében.
- Minden esetben kérheti az intézkedő rendőrhatóságtól adatai bizalmas kezelését.
(csalad.hu/index.hu/fotó:mti)
