Fiatalos bölcsesség: “A család Európa legfőbb kincse”
Európai Ifjúsági Hétvégét szervezett Budapesten a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) és az Európai Nagycsaládosok Szövetsége (ELFAC). A rendezvény résztvevői záródokumentumukban családközpontú szemléletre kérték a kormányokat, a vállalatokat és a civil szférát.
A szervező Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségét tizenöt éve alapították Csongrádon. A kezdetekben mintegy tíz egyesületi tagot számláló közösség azóta folyamatosan bővül, és immár 74 felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, vajdasági és anyaországbeli tagszervezet csatlakozott a kezdeményezéshez. Az alapítók célja a családbarát szemlélet Kárpát-medencei és nemzetközi terjesztése, valamint a térségben működő családszervezetek és az érdekeiket képviselő civil kezdeményezések együttműködésének megszervezése volt.
A KCSSZ a kezdetek óta erősíti a Kárpát-medencei magyarság nemzeti önazonosságának és összetartozásának tudatát, illetve segítséget nyújt a magyar nyelv használatának határainkon túli fennmaradásában. Céljaik megvalósulását egyebek közt közösségi találkozók, szakmai konferenciák, kulturális rendezvények tervezésével és szervezésével is támogatja.
Ilyen nagy közösségi esemény volt tehát a februári budapesti Európai Ifjúsági Hétvége, amelyre mintegy 15 európai országból érkezett a pályázat útján kiválasztott ötven, 18 és 30 év közötti résztvevő, akik fiatal koruk ellenére már mind bekapcsolódtak hazájuk valamely családszervezetének munkájába. A budapesti találkozó legfőbb kitűzése az volt, hogy a fiatalok elmondhassák, milyen családokról, milyen családpolitikáról és milyen jövőképről álmodnak a következő évtizedek Európájában.
Nos, el is mondták, méghozzá egy frappánsan megszövegezett záródokumentumban. De mielőtt annak ismertetésébe fognánk, felidézzük, hogy a budapesti hétvégén jutott idő ismerkedésre is: az első napon a szervezők ugyanis a delegáltakat csoportokba osztották és azt a feladatot adták nekik, hogy tervezzék meg egy elképzelt ország közigazgatását, válasszanak tisztségviselőket, és gondolják át, milyen intézkedéseket, törvényeket hoznának az ország fejlődése érdekében.
Az Európai Ifjúsági Hétvége legfontosabb eseménye pedig a Parlament Vadásztermében megrendezett mini-plenáris ülés volt, ahol Novák Katalin család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár levezető elnökletével a fiatalok képzeletbeli országok képviselőiként nyújthatták be családügyi javaslataikat és vitathatták meg az elhangzott indítványokat: milyen intézkedésekre lenne szükség a kormányzatok, a civil szervezetek, illetve a magánszektor részéről annak érdekében, hogy – miként fogalmaztak – a jelenlegi európai demográfiai tél tavaszba fordulhasson.
A tárgyalásokon több résztvevő is elismerően nyilatkozott arról, hogy a napirendre került javaslatoknak egy jelentős része Magyarországon már megvalósult. Értékelték, hogy megfogalmazott elvárásaik közül hazánkban már bevezették a családbarát adózász, a fiatal házasok otthonteremtési és gyermekvállalási támogatásának erősítését, valamint létrejött egy családbarát médiakör.
Az eseményt szervező Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége nevében Mihálffy Andrea projektkoordinátor arról beszélt, hogy a találkozó legfontosabb eredményének tekinti a családbarát fiatalok nemzetközi kapcsolati hálójának kiépítésének első lépéseit. A szakember szerint az európai közbeszédben a család fogalmához az elmúlt időkben inkább negatív jelzők párosultak, de az Európai Ifjúsági Hétvége ebből a szempontból is rendhagyó volt, hiszen a résztvevők a családi értékek fontosságát kiemelték, nem pedig megkérdőjelezték. Ez a megközelítés segíthet abban, hogy a család és a házasság intézménye, valamint a gyermekvállalás egyre népszerűbbé váljon az ifjúság körében.
A szervezőket ámulatba ejtette mindaz, amit a fiatalok véghezvittek az Európai Ifjúsági Hétvégén. Mihálffy Andrea a parlamenti mini-plenáris ülés keretében megfogalmazott programcsomagjaikat és a vasárnap elkészített zárónyilatkozatukat egyaránt megrendítőnek és lelkesítőnek tartja.
Tény, hogy a résztvevők nem kisiskolás gondolatokat fogalmaztak meg a záródokumentumban, amely szerint „a család Európa legfőbb kincse és minden ország jövőjének letéteményese.” Az irat leszögezi, hogy a család a házassággal kezdődik, és a szeretetre, a méltóságra, a felelősségre, az elköteleződésre, valamint a gyermekek gondozásának értékeire épül. Mint fogalmaznak: „Mi, az Európai Ifjúsági Hétvége résztvevői a családot a társadalom alapegységének ismerjük el, amely egy férfi és egy nő házasságán alapul, és a szülők és a gyermekek jogainál fogva jogosult az állam támogatására. A család legfontosabb feladata a gyermekek védelme, felnevelése, és a felnevelésükhöz szükséges környezet kialakítása. Célunk az, hogy biztonságos környezetet teremtsünk a gyermekeknek; elérjük a házasságok számának növekedését és a válások számának csökkenését; segítséget nyújtsunk a pároknak a boldog családi élet megvalósításához; visszaállítsuk a házasság intézményének társadalmi tiszteletét. További célunk, hogy arra sarkalljuk a kormányokat, a civil szervezeteket és a magánszektort, hogy ismerje el és hangsúlyozza a fent említett értékek fontosságát, illetve partnerként működjön együtt a családot érintő kérdések megoldásában. Ezen szektorok mindegyike járuljon hozzá a családbarát társadalom kialakulásához.”
A záróokmányban a kormányzatoknak külön elvárásként jelezték, hogy azok ne teherként, hanem befektetésként tekintsenek a családpolitikai intézkedésekre, teremtsenek világos szabályozási környezetet és pénzügyi forrásokat, amelyekhez minden állampolgár hozzájuthat, válasszák szét a családpolitikát a szociálpolitikától, és a családok szempontjai kerüljenek előtérbe minden szakpolitikai ágazatban. Ezen túl család-kártya bevezetését szorgalmazták – a nagycsaládoknak szóló kedvezmények biztosításával –, és javasolták, hogy a kormányok ösztönözzék a vállalatokat a családbarát munkafeltételek kialakítására.
Ugyanakkor a magánszektornak is megfogalmazták üzenetüket. Javasolják, hogy a cégek tekintsék a családokat valamennyi sikeres üzleti tevékenység alapkövének, és ennek megfelelően részesítsék őket pénzügyi és egyéb támogatásban. Ennek megfelelően a magánszektor szereplői biztosítsanak családbarát munkafeltételeket, a nőket pedig ne diszkriminálják az anyaság miatt, hanem segítsék a munkaerőpiacra való visszatérésüket. Külön javasolják, hogy mindezek érdekében a magánszektor működjön együtt a kormányzat és a civil szféra szereplőivel.
A civil szervezeteket pedig arra kérik, hogy a civil társadalom mediátorként közvetítsen a kormány és a családok között, biztosítsa a szükséges információáramlást mindkét irányban, működjön a családok védőhálójaként, illetve segítsen a családdal kapcsolatos, társadalmi szintű problémák feltérképezésében, javasoljon megoldásokat azokra.
A Budapesten megkezdett párbeszédet a fiatalok júniusban Brüsszelben folytatják, ahol szintén a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége rendez majd ifjúsági-családügyi konferenciát.
(csalad.hu)
