Több gyermeket vállaltak az anyák
Jelentősen emelkedett a házasságkötések száma és nőtt a születésszám, valamint a szülőképes korú nőkre jutó gyermekszám is az előző év során.
Tavaly összesen 91 700 gyermek jött világra Magyarországon, ami 190-nel, 0,2 százalékkal haladta meg az előző évit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Az elmúlt hat évet tekintve ez a legmagasabb adat, ennél legutóbb csak 2009-ben született több csecsemő, akkor 96 442 baba látta meg a napvilágot.
A születésszám 2015-ben januártól májusig, majd szeptemberben emelkedett, ám a többi hat hónapban alatta maradt az előző évinek. A legnagyobb, 5,6 százalékos növekedést januárban mérték, a legjelentősebb visszaesés pedig júliusban történt, amikor 4,1 százalékkal kevesebben születtek, mint egy évvel azelőtt. A fővárosban 16100 gyermek született 2015-ben, míg a megyék közül Pest az első 11 950-nel. A legnagyobb mértékű növekedést a születésszámban Veszprém megyében mérték, mintegy 6 százalékkal több gyermek jött a világra az egy évvel korábbihoz képest.
Az adatokat más színbe helyezi, ha hozzátesszük, hogy az elmúlt években jelentősen kevesebb lett az úgynevezett szülőképes korú, vagyis 15 és 49 év közötti nő. Számuk az elmúlt 20 évben meredeken csökkent – 2014-ben például 16 300 fővel, ráadásul úgy, hogy a 40 év alatti nők 34 400-zal lettek kevesebben –, és a következő évekre sem várható, hogy ez a trend megfordul. Az elmúlt két évtized alapvetően csökkenő és alacsony születésszáma miatt nagyjából 10 ezerrel marad el a szülőképes korba belépő 15–19 éves nők létszáma az előző évitől.
Mivel tavaly emelkedett a születésszám, és közben szűkült a korosztály mérete, így kijelenthető, hogy növekedett a szülésgyakoriság, vagyis az anyák a korábbinál több gyermeket vállaltak. A helyzetet jól mutatja be a teljes termékenységi arányszám, ami a szülőképes korú női népességre jutó születések átlagát jelenti. Az utóbbi hat évben folyamatosan növekszik ez a ráta, és már közelíti az 1990-es évek közepének mutatóit is. Évtizedeken keresztül a 20–24 éves nők vállalkoztak a legnagyobb arányban az anyaságra, de az 1990-es évek közepétől már a 25–29 évesek, míg 2010-től a 30–34 évesek. A KSH korábban azt közölte, hogy 2010 óta a 30 éves és ennél idősebb nők hozták világra a megszületett csecsemők több mint felét.
A gyermekvállalási kedv további növekedésére enged következteti, hogy tavaly 45 900 házasságkötést anyakönyveztek, ami jelentősen, 18 százalékkal múlta felül az előző évit. Az esküvők száma mind a tizenegy hónapban meghaladta az egy évvel korábbit, főleg októberben volt nagy ugrás: 37 százalékkal többen léptek frigyre, mint 2014 azonos hónapjában. A tavalyi adat kis híján az elmúlt 15 év legjobbja: a csúcsot 2002-ben mérték, akkor 46008 pár járult az anyakönyvvezetők elé országszerte.
Egy magyar startup cég, a változásbejelentő.hu a közelmúltban felmérést készített a házasulandó párok névhasználati terveiről. Mint kiderült, az idén házasságot tervező párok 92 százalékánál legalább az egyik fél neve megváltozik az esküvőt követően. Többségükben a hölgyek élnek ezzel a lehetőséggel: 10-ből 9 tervezi férje nevének felvételét, de 100 vőlegényből három szintén megváltoztatná nevét a menyegző után. A nők csaknem harmada azt tervezi, hogy férje vezetéknevét kötőjellel teszi majd sajátja mellé, míg a hagyományos –né formulát egyötödük használja majd. Minden tizedik ifjú feleség saját családneve helyett férje vezetéknevét veszi fel.
(csalad.hu)
