Egyelőre kevesebb bért kapnak, de erősödik a nők szerepvállalása
A kormánynak az a feladata, hogy segítse a nőket dönteni, kizárólag a gyermekneveléssel foglalkoznak, vagy visszamennek dolgozni is. Erről is beszélt Novák Katalin a Nőnap alkalmából rendezett konferencián. Az államtitkár szerint számos intézkedés garantálja a szabad választás lehetőségét. Ne ítéljük el egymást. Ez volt a legfontosabb nőnapi üzenet a család és ifjúságügyért felelős államtitkárnak.
Meg kell adni a választás lehetőségétNovák Katalin a Közös jövőnk női és férfi szemmel című konferencián személyes beszélgetését idézte fel arról, milyen nehéz megküzdeni az előítéletekkel. Egy féléves gyermek édesanyja azzal kereste meg, hogy visszamegy dolgozni, folytatja orvosi munkáját, ám azt tapasztalta, hogy többen elítélik emiatt. Sokan nem fogadják el, hogy már nem szoptatja a kislányát, napközben mindig más vigyáz a gyermekre. Egy másik, ötgyermekes édesanya pedig arról panaszkodott az államtitkárnak, hogy az ő karrierje az anyaság, ám gyakran előfordul, hogy egy társaságban értéktelennek tartják, azt mondják róla, hogy a társadalom számára így kevésbé hasznos. Novák Katalin a két esetet felidézve kijelentette: a kormánynak az a feladata, hogy a választás lehetőségét mindenkinek biztosítsa. Elmondta: a kisgyermekesek számára lehetővé tették, hogy részmunkaidőben dolgozzanak, sőt, a munkaadóknak kötelességük ebben a foglalkoztatási formában alkalmazniuk az anyákat. A szándék ellenére még kevésbé elterjedt, a nők kevesebb mint 9 százaléka dolgozik rövidebb munkaidőben. A Gyed különböző formái is a foglalkoztatás lehetőségét adják. Szólt a Nők 40 programról is. Úgy fogalmazott: ezt sokan nyugdíj politikai intézkedésként tartják számon, pedig sokkal többről szól, arról, hogy a nagymamák otthon lehetnek unokáikkal.
Mondhassák el a férfiak, hogy mit szeretnénekBalog Zoltán személyes példával kezdte felszólalását. Az emberi erőforrások minisztere elmesélte, hogy gyerekkorában nem szerette a nőnapot. Három lánytestvére van, ráadásul őt és az édesapját is Zoltánnak hívják. Az volt náluk a szokás, hogy az mosogatott, akinek nem volt aznap név- vagy születésnapja. A nőnapon mindenkit ünnepeltek a családban, így, miután édesapjától mégsem várhatta el ezt a kevésbé kellemes házimunkát, rámaradt a feladat. Mint mondta, mára sokat változott a helyzet, három lány nagypapájaként már szívesen köszönti a nőket.
Adósságokról és eredményekről beszélt. A hiányosságok között említette azt, hogy a nők azonos végzettség és munka esetén is kevesebb bért kapnak. A részmunkaidő elterjedésének nehézségét, és a gyermekmegőrzés kiterjedését is ide sorolta. Az eredmények között említette, hogy a közéleti szerepvállalásban jelentős a nők aránya. A minisztériumokban az államtitkárok aránya 15 százalék, a saját tárcájánál 33 százalék. A minisztériumokban minden második középvezető nő, a bírák 65, az orvosok 54 százaléka nő. Megjegyezte azt is, Európában egyedülálló, hogy a GDP 4,5 százalékát költi gyermektámogatásra az állam.
Folyamatosan emelkedik a gyermeknevelés mellett munkát vállaló anyák aránya, 2010 óta 200 ezerrel emelkedett a dolgozó nők száma. Kijelentette: abban reménykedik, hogy a nők nem hagyják, hogy férfit faragjon belőlük az élet. Felszólalását azzal zárta: a választás szabadsága adott, de ne vegyék rossz néven a nők, ha a férfiak elmondják, mit szeretnének, Aztán úgyis a nők döntenek. Az eseményen elhangzott, hogy a női sors attól függ, sikerül-e a férfiakkal közösen együttműködni.
Jobb eredményeket érnek el, de kevésbé elismertek a nőkA nemek közötti bérszakadék annak ellenére létezik, hogy a nők jobb eredményeket érnek el az iskolában és az egyetemen, mint a férfiak. A 2012-es adatok szerint az Európai Unióban a fiatal nőknek átlagosan 83 százaléka legalább középiskolai végzettséget szerez, míg a férfiaknál ez az arány 77,6 százalék. Az egyetemi végzettséggel rendelkező uniós polgárok 60 százaléka nő.
Magyarországon a nők hazánkban kimagaslóan jó, az egyetemeken és főiskolákon tanuló nők aránya nálunk 28 százalékkal nagyobb a férfiakénál. A cégméret növekedésével csökken a nők szerepe a vezetésben, míg a legkisebb vállalkozásoknál 34 százalék az arányuk, a legnagyobb, 250 fő feletti cégeknél már csak 15,1 százalék. Magyarországon az átlagos öregségi nyugdíj 2015-ben 112.543 forintot volt havonta. A férfiak átlagosan 14.526 forinttal többől gazdálkodhattak, mint a nők. A férfiak átlagnyugdíja 122.213 forint, míg a nőké 107.687 forint.
(csalad.hu)
