Csökkent a magyarországi csecsemőhalandóság
Két év alatt 20 százalékkal csökkent a csecsemőhalandóság az országban, és mostanra 4,1 ezrelékes szintre esett az elmúlt egy évtized erőfeszítéseinek köszönhetően.
Magyarországon 4,1 ezrelékre csökkent a csecsemőhalandóság, ez két éven belül 20 százalékos csökkentést jelent, ami rendkívül jó adat - jelentette be Beneda Attila egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Ez az adat pedig azt mutatja, hogy lassan, de biztosan zárkózunk fel az európai uniós mutatókhoz. A helyettes államtitkár kiemelte, a jó eredményhez hozzájárult az az 5 milliárd forintos uniós eszközbeszerzés, amelynek köszönhetően világszínvonalú orvostechnikai eszközökkel szerelték fel az országban működő, a koraszülötteket ellátó perinatális intenzív centrumokat.
Szabó Miklós, az egészségügyi szakmai kollégium újszülöttgyógyászati tagozatának vezetője arról beszélt: örömteli, hogy az évtizedes munka és erőfeszítés után az eredmények is megmutatkoznak. Hozzátette ugyanakkor, hogy tavaly 381 csecsemőt veszítettek el egyéves születésnapja előtt, de ez a szám sokkal kevesebb, mint az előző években volt. A szakember szerint három tényező járult hozzá az adatok javulásához. Az említett eszközbeszerzés mellett segített egy a 2000-es évek végén létrehozott adatbázis, amelynek nyomán ki tudták jelölni az újszülöttek egészségét szolgáló szakmai feladatokat. Ennek egyik "pillére", hogy a koraszüléssel fenyegetett nők úgynevezett antenatálisszteroid-kezelést kapnak, amely még az anyaméhben segíti, gyorsítja a magzat tüdejének érését. Szabó Miklós szerint ez a módszer egy 1500 gramm alatti koraszülöttnél 30 százalékkal növeli a túlélés esélyét.
A szakmber jelezte, hogy ezeken kívül a magyar koraszülöttosztályokon hangsúlyossá váltak azok az eljárások, amelyek nem tartoznak szorosan a gyógyításhoz, de nagyban hozzájárulnak a kis súllyal született gyermekek túlélési esélyeihez: a korai anyatejes táplálás, valamint a többórás, szoros szülői kontaktus az újszülöttel. A neonatológus szerint van potenciál ezeknek az eredményeknek a javítására, de "több ember kell a gátra", több orvosra és nővére van szükség. Szabó Miklós elmondta, Magyarországon minden tizedik újszülött koraszülöttként jön a világra. A koraszülöttség egy nagyon összetett folyamat, az esetek felében az orvostudomány nem tud magyarázatot adni arra, hogy miért indul meg a szülés a természetes idő előtt - közölte, hozzátéve, az édesanyák egészségi állapota, a magzatra káros életvitel (például alkohol- és drogfogyasztás) szerepet játszik a koraszülésben.
Demeter János, az egészségügyi szakmai kollégium szülészet és nőgyógyászat, asszisztált reprodukció tagozatának vezetője a megelőzésre helyezte a hangsúlyt, szerinte azt kell elérni, hogy kevesebb legyen a koraszülés. Ezért egy programot indítanak Közép-Magyarországon, amelynek lényege, hogy a védőnő, akinek a legnagyobb rálátása van a várandós nő egészségi, szociális, gazdasági hátterére, időben "ki tudja emelni" a koraszülésre veszélyeztetett kismamákat. Velkey György, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke úgy véli, hogy a csecsemőhalandósági mutatók javulása egyfajta jobb egészségkultúrát jelent. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója említést tett arról, hogy a gyermekellátáson belül most már kiemelt helyet foglal el neonatológia, ez is hozzájárult a jó eredményekhez.
(MTI)
