Amikor a lélek megbetegszik, a test is tüneteket produkál
Sokszor bele sem gondolunk abba, hogy azért leszünk betegek, mert az a stressz, ami hat ránk tüneteket produkál. Ép testben ép lélek? Talán nem véletlen a mondás. A változtatás nehéz, de ha felismerjük, hogy nemcsak a testünket, de a lelkünket is ápolni kell, akkor hamar jön a gyógyulás. A pszichoszomatikus betegségekről ír a csaladhalo.hu.
A pszichoszomatikus betegséget valójában nem tartjuk megbetegedésnek. Régen az orvostudomány úgy gondolta, hogy a tünetek 20 százaléka sorolható ebbe a kategóriába, a maradék nyolcvan százalék pedig organikus eredetű. Manapság viszont ez az arány megfordulni látszik.
A szóma testet jelent, a psziché pedig az elmét. A pszichoszomatika testi szinten manifesztálódik, és ha nem rakjuk helyre a negatív gondolatainkat, érzéseinket, hangulatainkat, vagy javítunk a stresszes életkörülményeinken akkor ez tüneteket produkálhat. Én úgy vélem, hogy, amit gondolunk azt a test lemásolja. Sok megközelítés létezik a témában, ezért fontos, hogy ne általánosítsunk és mondjuk azt, hogy minden betegség csak lelki eredetű lehet. Sok példát láttam arra, hogy ha valaki elmélyedt a pszichoszomatikában valamilyen szinten, akkor utána mindenben ezt látja és képes arra is, hogy nem kezelteti magát. Bármilyen betegsége van, nem veszi be a gyógyszert, csak a lelki okát keresi az adott betegségnek.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy megalapozott tudásunk legyen, mely más megközelítéseket is ismer, nemcsak egyetlen egyet. Sok bölcs embert tudok mondani, akik jártasak a témában, de idővel náluk is „elkopott a test”, és ezt már nem foghatjuk a lelki gondjaikra, számukra a test maga is egyfajta betegség. Például a zen-buddhistaa szerzetesek között - Seung Sahn és Shunryu Suzuki, vagy az advaita Nisargadatta Maharaj - hiába volt az ő életünk rendben, mégis a kor előrehaladtával náluk is megjelentek a betegségek – osztotta meg velünk Keresztes Attila az Egyesítő Pszichológia szakértője.
„Nyugaton ezt tanultuk és így szocializálódtunk. Keleten teljesen másképp állnak hozzá a betegségekhez. Sokkal fontosabb a megelőzés, a prevenció. Kevesebb energia akkor kijavítani a hibát mikor még nincs nagy gond. És ott nem a tünetkezelés a cél, a felszínesség. Japánban nem azt mondják, hogy a fejünkkel gondolkodunk, hanem azt, hogy a hasunkkal. A kínai medicinában a szervek működése továbbá összefügg különféle érzelmekkel és úgy tartja a mondás - amit itthon is használunk -, hogy a vesédbe látok, azaz a vesédben jelenik meg a gondolat.” És ha belegondolunk, ez nagyon igaz, hiszen ha idegesek vagyunk a gyomrunk fájdul meg először. Éppen ezért nem véletlen, hogy a gyerekek is a hasukra panaszkodnak, amikor nem akarnak iskolába menni…
További részletek a weboldalon
(csaladhalo.hu/csalad.hu)
