Nem mennek messzire a fiatalok
A nyugati országokban ugyan jóval nagyobb a társadalmi mobilitás, mint Magyarországon, valójában azonban nagy távolságokra csak nagyon kevesen költöznek. A többség a család közelében marad.
A társadalmi mobilitás erősödéséről szóló elmúlt néhány évtized azt a képet sugározza, mintha a fiatalok a családi otthonból kirepülve a világ végére is elköltöznének a kedvező megélhetési körülmények, egy-egy jó állás kedvéért, és legfeljebb a családi ünnepekre utaznának haza. A fejlett országokban végzett felmérések ehhez képest azt mutatják, hogy a fiatalok többsége a családi fészekhez közel választ új otthont magának.
A valóság az, hogy a mobilitás fellegvárának tartott Egyesül Államokban az elmúlt két évtizeden inkább csökkent az otthonról való elvándorlás, az alacsonyabb jövedelműek vagy kevésbé iskolázottak pedig szinte sosem költöznek el a szülővárosukból. A szülőktől tartott legnagyobb távolság ritkán haladja meg a 30 kilométert. Az adatok szerint ennek elsődleges oka, hogy a különböző generációk így könnyebben támaszkodhatnak egymásra nem csak anyagilag, de a mindennapokban is. Még akik messzire költöznek – vagyis az összes fiatal 20 százaléka –, azok többsége sem megy néhány órányi autózásnál távolabb.
Van mindennek persze gazdasági magyarázata is: egy tanulmány szerint akkor van esélye a nőknek karriert vállalni, ha a szülei vagy férje szülei a közelben élnek, mert még a fejlett országok gyermeknevelési intézményrendszere mellett is a nagyszülői segítség játssza a főszerepet a gyermekgondozásban. Ez a biztonsági családi háló a szociológusok szerint egyre fontosabb lehet a következő évtizedekben.
(csalad.hu)
