Kevesebbet eszünk, mégis hízunk
Csupán kétharmadát esszük meg annak a mennyiségnek, mint amennyit negyedszázada ettünk. Ennek ellenére mégis egyre gyakoribb az elhízás Magyarországon.
A húsvétkor sok helyen szokásos bőséges lakomák idején érdemes lehet belegondolni, hogy a magyar családok ma 27 százalékkal kevesebb húst és húsfélét, 22 százalékkal kevesebb tej- és tejterméket és 41,3 százalékkal kevesebb tojást vásárolnak, mint a rendszerváltáskor. Ezt mutatta ki a Központi Statisztikai Hivatal. Mindez azt jelenti, hogy jóval kevesebbet eszünk, mint 25 éve: és valóban az 1989-es napi 3496 kilokalóriás fogyasztás 2013-ra 2921-re csökkent egy főre számítva.
Mindez azért érdekes, mert évről évre gyűlnek azok az információk, hogy a magyar társadalmat is utolérte az elhízás, sőt mára az általános iskolás korú gyermekek között is egyre több a túlsúlyos, arányuk eléri a 30 százalékot, egyes korcsoportokban pedig a gyerekek fele elhízott. A probléma állítólag nem is a mennyiséggel, sokkal inkább azzal van, hogy előnytelenül alakult át az elfogyasztott élelmiszerek aránya. Sokkal több készételt, jóval kevesebb nyers zöldséget eszünk. A kiegyensúlyozatlan étrend pedig szinte biztossá teszi, hogy nagy arányban fordulnak elő az elhízás mellett a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, és mozgásszervi problémák.
Ha azt gondolnánk, hogy elsősorban anyagi okai vannak annak, hogy a magyarok kevesebb élelmiszert vásárolnak, valószínűleg tévednénk. Az Eurostat sajtóban is publikált adatai szerint ugyanis számos más európai ország mellett nálunk is komoly probléma a pazarlás. Évente ugyanis 2 millió tonna élelmiszert dobunk ki.
(csalad.hu)
