A társasjátékozás aranybánya, a legjobb fejlesztés
Hogyan fejlesszük a gyereket társasjátékokkal? Lencse Máté pedagógus válaszol, aki hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik, az Igazgyöngy Alapítványhoz tartozó Toldi Tanodában fejleszti őket többek között a játék segítségével.
-Ha a szülő, nagyszülő társasjátékozik a gyerekkel, rögtön felmerül, hogy hagyja-e nyerni a kicsit?
Szerintem ne. A gyerek nem hülye, rá fog jönni. Ha olyan a játék, hogy a felnőtt jobb, sokkal elegánsabb előnyt adni. Ez olyan, mintha bal kézzel teniszeznék. Nagyon fantáziadús módon lehet számos játékban előnyt adni.
-Sokszor attól fél a szülő, hogy a gyerek, ha veszít, sír vagy tombol, hisztizik.
Ilyenkor inkább az a megoldás, hogy nagyon gyors, 3-5 perces játékokat játszunk. Ha vesztett, gyorsan jöhet az új parti, újra van esélye nyerni.
-Mit csináljunk, ha csal a kisember?
Ha csal, akkor érti a játékszabályt, ami tök jó. Én játékon belül szoktam reagálni, például elveszem tőle, amit megszerzett csalással, és megyünk tovább, nem sértődöm meg. Próbálgatja a lehetőségeit, rá kell szólni. Egy idő után meg fogja érteni, hogy nem érdemes csalni, mert a játékokat sok teszteléssel úgy hozták létre, hogy akkor nyújtják a legnagyobb örömet, ha betartjuk a szabályokat.
-Mennyi idősen értik ezt meg?
Nem korhoz kötöm, inkább, hogy mennyi időt töltött játékokkal. Egy felnőtt is csalni fog, ha sose szóltak rá. De ha velem játszanak, akkor rájönnek, hogy én úgyis kiszúrom, ha csalnak. Ha továbbra is meg akarnak verni, akkor meg kell tanulniuk jobban játszani. Sok játéknál pár jó ötlettel meg lehet előzni a csalást, hogy tartsák a kezüket, ne kevergessék a paklit, hogy tartsák a kártyát. Az nagyon káros, ha a felnőtt személyesre veszi a csalást és megsértődik.
-Mit csináljon a felnőtt, ha a gyerek befejezés előtt abba akarja hagyni a játékot?
Ez is egy hosszú távú fejlesztési cél, hogy végig tudja játszani. De ha ő választja a játékot, kevésbé valószínű, hogy abbahagyja, mintha a felnőtt kényszeríti rá. A társasjáték-pedagógia az irányított és a szabad játék között található félúton. Én bizonyos pedagógiai célok mentén kiválasztott játékokból felajánlok egy pakkot, mindegy, azon belül mit választ, a gyerek meg megéli a választás örömét, sokkal motiváltabb lesz.
-Én úgy szoktam társasjátékot választani, hogy mi az, amit még elviselek.
Ezt lehet szebben is megfogalmazni: nagyon fontos, hogy a szülő vagy pedagógus is motivált legyen. Nehéz úgy fejleszteni a társasjátékkal, ha nem hiszel bennük, unatkozol, pofákat vágsz. Unatkozva üldögélni egy gyerekkel máskor is lehet. De eleve a felnőtt irányítja a választást, hisz ő veszi meg a játékokat.
-Hogy lehet egy pedagógiai célt szolgálni társasjátékokkal?
Ha például az olvasás, szövegértés fejlesztése a cél, akkor olyat játszunk, amiben a gyereknek a játékon belüli cél eléréséhez olvasnia kell. Az ezekre a játékokra jellemző utasításszerű megfogalmazások sokszor nagyon hasonlítanak az iskolai feladatokhoz. Az iskolában gyakran találkoznak olyan szövegekkel a gyerekek, amelyek egyáltalán nem érdeklik őket. Ezzel sokféleképpen lehet kezdeni valamit, mondjuk társasokkal, vagy most például bűvészbemutatóra készülünk, minden gyerek megtanul egy bűvésztrükköt. Ezeket írásos utasításokból kellett megérteniük és begyakorolniuk, tehát ez is egy olvasásgyakorló feladat. Lehet kifejezetten fejlesztési célokhoz keresni játékokat.
-Miket lehet még fejleszteni?
Mi nagyon sokféle készségre találtunk fejlesztő játékot. Vannak logikai játékok, vagy ahol számolni kell tízes, százas számkörben. Sok játék átültethető idegen nyelvre, mi például házilag készítettünk egy Dobblét, ahol angol szavakat kell felismerni a kártyákon. Sok játékban kell kommunikálni, itt az nyer, aki meggyőzi a másikat, például a kereskedős játékokban. Sok játék a versenyzésre épít, de például a Hanabiben együtt kell működni a többiekkel. A játékok kerettörténete is fejlesztő lehet, a mi gyerekeinknek a földrészek ismerete probléma volt, bármilyen játék, amiben van térkép, jó erre. Sok játék van, amely információkat hordoz valamilyen korról, műveltségi területről.
-Van olyan játék, amit károsnak találsz?
Nem. Minden játékszituáció valamire jó, csak nem szabad túltolni. Néha lehet Ki nevet a végén?-t is játszani a gyerekkel, csak ne mindig olyan játékokat játsszunk, ahol minden a szerencsén múlik egy hosszú játékban. De ezzel együtt fontos olyan játékokat is játszani, ahol nagy a szerencse szerepe. Ezt is meg kell tanulni, hogy hiába játszol jól, hiába döntesz jól, nem mindig az történik, amire felkészültél, mert ez az életben is gyakran előfordul.
(divany.hu/SOS Gyermekfalvak)
