„A gyerekek évekig hordozzák a válás során szerzett lelki sebeket”
A felbomló házasságokról, a családi struktúrák válságáról rendezett csütörtökön konferenciát a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet, amelynek főigazgatójával, Farkas Péterrel beszélgetett a csaladhalo.hu.
Családháló: Az öt egyetem bevonásával történő kutatások rámutattak: csak 2013-ban 44 milliárd forintot kellett az államnak a családi diszfunkciók kezelésére fordítania.Az elmúlt három év alatt, amióta a családok felbomlásának következményeit és okait vizsgálják, hogyan látják, melyek a fő okai annak, hogy ennyire magas a válások, a felbomlott, vagy diszfunkcionális családok aránya?
Farkas Péter:A családok felbomlásának társadalmi költségei nem csak a válásokat, hanem a hátrányokat kompenzáló társadalmi kiadásokat öleli fel. A 2013 óta az intézetben öt egyetemmel együttműködve végzett kutatások feltárta sokrétű összefüggések, eredmények segíthetik megelőzni a százmilliárdos nagyságrendű, a családok felbomlásával és szétesésével járó kompenzációs költségek kihatásait. Konkrétan a válások vonatkozásában, a közhiedelemmel ellentétben évtizedes trendeket figyelembe véve, kevesebb válás történik. Magyarország az Európai Unión belül a középmezőnyben helyezkedik el az 1000 lakosra jutó válások számát tekintve. Ez azt jelenti, hogy 1000 lakosra éves szinten körülbelül 2,3 válás jutott a 2010-es években. A válás okai között értékrendi, makro-és mikroszociológiai összefüggések húzódnak meg. Globalizálódó világunkban az individualizáció a szekularizáció mellett hatnak a depriváció, a megélhetési és lakásproblémák, valamint az alkoholizmus, agresszivitás, drogfüggőség, felfogásbeli különbségek, és még számos ok.
CSH: Az elmúlt években a család eredeti fogalmát sokan igyekeztek az elfogadásra és nyitottságra hivatkozva tönkretenni, új, káros tartalmakkal felruházni. Mit lehet tenni azért, hogy ne ez a fajta gondolkodásmód vegye át az irányítást?
F.P.: A családi értékek védelmét biztosítja az Alaptörvény, a sarkalatos törvény, illetve hosszútávon a párkapcsolati kultúrára és a családi életre nevelés. Emellett a családbarát közgondolkodást formáló médiumok szerepe is igen jelentős.
CSH: Milyen következményekkel jár egy gyerekre nézve, ha olyan családban nő fel, amely valamilyen szempontból diszfunkciós? Milyen mintákat örökít tovább? Hogyan hat mindez a társadalomra?
F.P.:A válás során nincs „győztes”, mindenki sérül, mindenki vesztes. Egyre több az egyszülős háztartás és a mozaikcsalád. Az egyszülős háztartások közel kétharmada szegénységben él. Rendkívül fontos továbbá a válságba jutott családok anyagi és szellemi-lelki támogatása. Mivel a párkapcsolati kultúra és a konfliktuskezelés fejlesztése több nemzedék életéből kimaradt, ezért az iskolai családi életre nevelés a szülők akadémiájának is fontos szerepe lesz, melyben a történelmi egyházak és a civil szervezetek aktív részvétele is jelentős kell legyen. A mozaikcsaládokra sajnálatosan még inkább jellemző a felbomlás. Mindezek révén azok a szolidalizációs minták öröklődnek át, amelyek nem a konfliktus kezelése, hanem a válást tekintik a legegyszerűbb megoldásnak. Számos így felnövekvő gyerek egész életén át hordozza a családok szétbomlásának évekig tartó folyamata okozta lelki sebeket, sérüléseket.
További részletek a weboldalon.
(csaladhalo.hu/csalad.hu)
