“40 vagyok, anyámékkal élek”
Megdöbbentően sok fiatal magyar él a szüleivel. Ez azonban nem magyar sajátosság. Egész Európában nagyot nőtt azoknak a 40 évnél fiatalabb felnőtteknek a száma, akik nem kezdtek még önálló életet.
A demográfiai kérdésekkel foglalkozó írásaiban a család.hu már korábban is írt arról, hogy nő a szülőkkel együtt élő fiatalok aránya. Így van ez az egész világon, így Európában és Magyarországon is. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból azonban most kiderült, hogy meglepő ez a növekedés. A 2011-es népszámlálás adatai ugyanis azt mutatták meg, hogy a 20 és 39 közöttiek – tehát már nem csak a fiatalnak számító magyarokról van szó – harmada él a szülői háztartásban.
Ez pedig azt jelenti, hogy a szülőkkel együtt élő 20 és 39 közöttiek száma 1990 óta a duplájára nőtt, akkoriban ugyanis csupán 16 százalékos volt ez az arány. Igaz, a növekedés 2001-ig volt igazán meredek, de az utóbbi 16 évben is folyamatos. Ha egy kicsit mélyebbre ásunk, látható, hogy nemenként elég nagy ez eltérés. A nők valamiért önállóbbak, közülük csupán minden negyedik fiatal marad otthon. A férfiaknál viszont 40 százalékot találunk. Vagyis ötből két 20 és 39 között férfi jelenleg is a szüleivel él Magyarországon. Ha azt nézzük meg, hogy a 30 felettiekkel mi a helyzet, még furcsább a kép: ebben a korosztályban ugyanis már kétszeres a különbség a nők és férfiak között. Aztán az is kiolvasható a statisztikából, hogy a szülőkkel élők 17 százaléka diplomás, míg az önálló életbe belevágóknál ez az arány már 25 százalékos. És az is igaz, hogy az “otthon maradók” 31 százaléka munkanélküli, míg az elköltözőknél ez a szám 21 százalék. A különválás amúgy inkább a városi fiatalokra jellemző: a szülői házban maradók kétharmada ugyanis kistelepülésen él, és családi házban.
Persze a 20 és 39 közötti korosztály elég széles spektrumot jelent. 20 és 25 között nagyon sokan még valamilyen oktatási intézményben töltik a napjaikat. Ezért jelent finomított képet a 25 felettiekre vonatkozó arány. Azt hihetnénk, hogy ha az egyetemistákat, szakmát tanulókat kivesszük a vizsgálatból, jobb képet kapunk. Erről azonban az Eurostat adatai azt mutatják, hogy a már biztosan munkavállaló korú 25-34-es korosztályban még rosszabb az arány. Az ilyen korú magyaroknak ugyanis 43 százaléka él a szüleivel.
A magyar adat amúgy nem kiugró Európában. Az uniós mérések szerint az összes európai fiatal 27,5 százaléka a szülőkkel egy fedél alatt él. És nem meglepő módon délen jóval magasabb ez az arány, mint északon. A skandináv országokban alig 15 százaléknyi fiatal marad a szülői otthonban 20 és 39 éves kor között, Németországban pedig ez az arány 20 százalék. Azokban a mediterrán kultúrákban viszont, ahol eleve létezik a régi szokás a több generációs együttélésre, 41-42 százalékos mutatót találunk. Ilyen Spanyolország, Görögország, Olaszország és Horvátország is. A kakukktojás ebben az összevetésben Szlovákia. Az északi szomszédban ugyanis a fiatal felnőtteknek több mint fele (50,5 százalék) él a szülői otthonban.
Egyszerű lenne a folyamatot a pénzügyi és foglalkoztatási nehézségekkel magyarázni. Csakhogy nincs egyértelmű kapcsolat a megélhetés és az önálló életkezdés között. Ha megnézzük például a svéd és francia számokat, majdnem kétszer annyi szülőkkel élő fiatalt látunk Franciaországban, miközben a munkanélküliségi adatok a korosztályban alig térnek el a két ország között. Ugyanez igaz például, ha Írországot és Olaszországot hasonlítjuk össze. Bár kifejezetten a lakhatásra nem találtunk összehasonlítási alapot adó statisztikát, két szakkifejezést viszont igen. Ezt a korosztályt egyes országokban hívják bumeráng generációnak is. Ez azt jelenti, hogy közülük sokan próbáltak már önálló életet élni, a gazdasági nehézségek miatt azonban jobban látták visszaköltözni a szülőkhöz. Ennek egyik oka a rosszmájúak szerint, hogy sokan csak néhány hónapnyi önálló élet során szembesültek azzal, milyen költségei is vannak a megélhetésnek, és mennyi lemondással járhat az önállóság a védett családi otthon után. Ennél fontosabb azonban, hogy a válság csillapodásával komoly áremelkedés indult be az egyes ingatlanpiacokon, és egy szerényebb lakás bérlése is megoldhatatlan terhet jelentett a fiataloknak.
A másik ilyen szakkifejezés – amelyet amúgy a szakemberek többsége elutasít - : az “elveszett generáció”. A szülőkkel élők ugyanis jellemzően későn, vagy nehezen létesítenek párkapcsolatot. Mindez pedig alapvetően hat a gyermekvállalásra. Az európai 20-24 éveseknek csupán 6 százaléka vállalt gyermeket, ami még nem meglepő. Az már sokkal inkább, hogy 24 és 30 év között is csak 13 százalék. Ez pedig azt jelenti, hogy a 30 évnél fiatalabbak 81 százaléka gyermektelen. Ennek ellenére a szakértők állítják, hogy megfelelő otthonteremtési politikával, és a fiatalok munkavállalási esélyeinek javításával viszonylag gyors változás érhető el.
csalad.hu
