A gyermekek sínylik meg a szülők bűnét
Az Amerikai Egyesült Államokban a bebörtönzöttek családjának kétharmada számára porbléma a mindennapi szükségeletek kielégítése, fele nem tudja biztosítani az alapvető lakhatási és élelmezési feltételeket.
A vizsgálat szerint a szülők bűnéért a családok, és leginkább a gyerekek szenvednek a legtöbbet.
Szomorú képet fest a világ egyik legnagyobb börtönpopulációjával rendelkező Egyesült Államokról egy felmérés. A New York Times cikke szerint a negyed magyarországnyi (!), összesen 2,4 millió elítélt jelentős része komoly megélhetési problémákkal küzd szabadulása után. És nem csak azoknak vannak gondjaik a napi betevő és a lakhatás biztosításával, akiket a bíróság elítélt, vagy már szabadultak, hanem családtagjaiknak, gyermekeiknek is. Több civil és emberjogi szervezet, köztük az Ella Baker Center és a Forward Together 14 államban több mint ezer egykori rabot és családját kérdezte ki életkörülményeikről. A vizsgálatból az derült ki, az elítéltek harmada komoly tartozást halmoz fel az ejlárás miatt. Bár akik nem tudják megfizetni, hivatalból rendelnek ki melléjük védőt, ez azonban nem jelenti azt, hogy bizonyos költségeket ne nekik kelljen állniuk. Így mire megszületik a bíróság döntése, sok ezer, vagy egyes esetekben tízezer dollárnál is több az eljárásra kifizetett pénz, illetve a bírság — állapítják meg.
Az elítéltek számának magas volta sok esetben éppen az ellenkező társadalmi hatást váltja ki, mint ami a törvényhozók célja. A tanulmány készítő szerint jelentős azon esetek száma, amikor a családfenntartó kerül börtönbe, az édesanya vagy az édesapa, így tovább romlik a családok egyébként sem rózsás anyagi helyzete. És nem csak a büntetés ideje alatt, hanem utána is: mintegy 700 korábbi bebörtönzött 26 százaléka 5 éven belül nem tud elhelyezkedni, sokan pedig csak alkalmi vagy részmunkaidős állást kapnak. A börtönviselt emberek ráadásul elvesztik a jogukat az államilag támogatott (szociális) lakások bérlésére, számtalan oktatási ösztöndíjra, a hitelfelvétel is megnehezül az elhelyezkedési problémák mellett.
A kutatás készítői arra a megállapításra jutottak, hogy kimutatható kapcsolat van a bebörtönzés és az érintett emberek, családok szegénysége között. Azadeh Zohrabi, az Ella Baker Center munkatársa a New York Timesban arról beszélt: a börtönbüntetés meggyengíti a társadalom szövetét és a társadalmi ökológiát az érintetteken keresztül a teljes közösségben, ezáltal rontva a családok gazdasági stabilitását. A felmérés arra mutat rá, hogy az elítéletek átlagos adóssága 13.600 dollár, ami több, mint a szegénységi küszöb 11.700 dolláros éves szintje.
Az amerikai lap cikkében emlékeztet rá, hogy a Washingtoni Egyetem (University of Washington) nemrégiben publikált elemzése azt mutatta, minden negyedik amerikai nőnek van bebörtönzött családtagja: az afroamerika nők 44 százalékának, a fehér nők 12 százalékában van ilyen rokona. A férfiaknál kisebb ez az arány, az afroamerikaiak esetében 32 százalék, a fehér férfiaknál pedig mindössze 6 százalék.
(csalad.hu)
