Nagyot változtak a fiatalok 25 év alatt
A mai fiatalok képzettebbek, és kevésbé pénz orientáltak, mint a rendszerváltás idején, de kevésbé is aktívak – derül ki egy az elmúlt 25 évben készül ifjúságkutatásokat összegző könyvből.
A kutatók szerint a mai fiatalok egy "csendes generációhoz" tartoznak, ennek oka pedig az, hogy társadalmi krízis idején születtek. Ez derül ki a rendszerváltás óta felvett, már ismert adatok alapján összeállított új könyvből, amely Negyedszázad - Magyar Ifjúság 2012 címmel jelent meg a Iuvenis Ifjúságszakmai Műhely, ISZT Alapítvány, Excenter Kutatóközpont, Új Ifjúsági Szemle Alapítvány kiadásában.
A könyv bemutatásakor Nagy Ádám, a tanulmánykötet egyik szerkesztője és szerzője arról beszélt, elsősorban a 2000-ben, 2004-ben, 2008-ban és 2012-ben felvett ifjúságkutatási adatokból dolgoztak. A kutatások 8 ezer, 15-29 éves fiatal megkérdezéseivel készültek, és reprezentatívak korra, nemre, régióra és településtípusra is. És mindebből az szűrhető le, hogy az ifjúság életmódja, élethelyzete nagymértékben megváltozott, attitűdben, identitásban és problémáiban is, így például ma már nem az a kérdés, van-e internetelérési lehetőségük.
Székely Levente, a kötet másik szerkesztője közölte, az ifjúság ma talán konformabb, bizonytalanabb és passzívabb is, mint korábban. Szerinte a fiatalokat már kevésbé érdeklik a "zsebüket érintő", tehát az anyagi természetű gondok, mint korábban, problémáik inkább egy "érzésvilágot közvetítenek", így ezekre intézkedésekkel nehezebb is válaszokat adni. A pozitív folyamatok között említette, hogy a fiatalok képzettsége ma jóval magasabb, mint 15-20 évvel korábban, továbbá azt is, hogy az elmúlt években a születések száma növekedett. Egy amerikai elméletet idézve arról is beszélt, hogy egy társadalom hangulatváltozásai meghatározzák egy-egy generáció karakterét. Így ha egy társadalomban krízis van, akkor egy "csendes generáció" születik, és a magyar rendszerváltás éppen egy ilyen társadalmi sokk volt; a mai fiatalok pedig pont abban az időszakban születtek - mondta.
A kötetnek az oktatási helyzet változásait elemző fejezetében egyebek mellett az áll, hogy a rendszerváltás után kialakuló intézményi rendszer befogadja a hátrányosabb helyzetű csoportok gyermekeit, de ezzel egy időben olyan iskolák felé vezeti őket, amelyek később a munkaerőpiac alsóbb szegmensei felé viszik őket.
A fiatalok felekezeti megoszlását vizsgálva az derül ki, hogy a vallásos fiatalok között több a jobb módú, mint a hátrányos helyzetű. A fiatalok 25 százaléka mondta azt 1987-ben, hogy "vallásos a maga módján", míg 2012-ben már 33 százalékuk. A "vallásos, az egyház tanítását követő" fiatalok aránya ugyanakkor változatlan maradt: mindkét évben 8-8 százalék.
A fiatalok politikai identitását elemző szerzők szerint a két utolsó nagy mérés eredményei alapján egyértelmű, hogy jelentős a választástól távol maradók és a bizonytalanok aránya a fiatalok körében. Míg 2008-ban a korosztály 17 százaléka, addig 2012-ben már a 28 százaléka mondta azt, hogy nem vesz részt a következő választáson. A 2012-es adatfelvételből az is kiderült, hogy a fiatalok harmadának nem releváns az adott politikai berendezkedés, tehát nem tesz különbséget diktatúra vagy demokrácia között.
(MTI)
