Emberi magzat laboratóriumból
Kutatók először tudtak sikeresen megtermékenyített emberi petesejtből magzatot létrehozni és két hetes koráig anyaméhen kívül nevelni.
Bármilyen furcsa, vagy egyesek számára természetellenes is, a tudományos áttörésekhez vezethet, ha sikerül bepillantani az emberi élet legtitokzatosabb, kezdeti szakaszába. Ez viszont az anyaméhben nem valósítható meg közvetlenül. Ezért próbálkoztak meg brit és amerikai kutatók azzal, hogy méhen kívül hozzanak létre megtermékenyítéssel emberi embriót. Most először nem csak ez sikerült, de az anyagméh imitációjaként szolgáló laboratóriumban több hétig vizsgálhatták a kezdeti életet, és óráról órára figyelhették az embrió növekedését és fejlődését – írta az Origo.
A kutatók közül idézett Cambridge-i professzor, Magdalena Zernicka-Goetz szerint “ez a legrejtélyesebb szakasza az emberi fejlődésnek. Ez az időszak meghatározó a szervezet kialakulása szempontjából”. A sikeres kísérlet után a kutatók arról számoltak be, hogy azok a sejtek, amelyekből az emberi test kialakul, hogyan hozzák létre egy beültetés utáni emberi embrió alapvető struktúráját. "Az embrió fejlődése rendkívül összetett folyamat, és habár a mi módszerünk esetleg nem képes teljesen reprodukálni ennek a folyamatnak minden aspektusát, azt lehetővé teszi, hogy feltárjunk egy korábban nem ismert, fontos önszervező erőt" - jelentette ki Marta Shahbazi, a kutatás egy másik résztvevője.
A brit kísérlettel párhuzamosan dolgozó Rockefeller Egyetem is közreadott egy mikroszkóppal készített felvétel egy tizenkét napos, mesterséges megtermékenyítés útján létrejött emberi embrióról, amelynek különböző sejtjeit az eltérő színek jelzik. A tudósoknak most először van alkalmuk alaposan szemügyre venni egy emberi embriót fejlődésének egyik létfontosságú pontján, és ez elősegítheti az élet első napjait övező rejtélyek felderítését. Mindkét kutatócsoportot meglepetésként érte, hogy az embriók a méhen kívül is képesek az "önszervezésre", vagyis arra, hogy elkezdjék kifejleszteni a kulcsfontosságú szerveket az anyától származó minden biológiai információ nélkül. Ez pedig azért volt meglepő, mert a tudomány korábban úgy vélte, hogy amint az embrió megtapad, kölcsönhatásba lépnek az anyai és az embrionális komponensek és ez szükséges az embrió fejlődésének következő lépéseihez.
A tudományos eredmények az in vitro megtermékenyítés és a regeneratív gyógyítás területének fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak. A további kutatások azonban korlátokba ütközhetnek. A nemzetközi törvénynek ugyanis tiltják, hogy a tudósok két hétnél tovább emberi embriót neveljenek.
(Origo)
