Megölelte már ma a gyermekét?

Talán furcsán hangzik a kérdés, azonban nem minden családban megszokott és természetes az érintés. Pedig az ölelésnek fontos szerepe van abban, hogy milyen felnőtt válik a gyermekből.

Van egy történet, miszerint II. Frigyes király a XIII. században különös és kegyetlen kísérletet hajtott végre ötven csecsemőn. Az uralkodó arra volt kíváncsi, hogy milyen nyelven beszélnek majd a gyermekek, ha soha nem hallanak egyetlen emberi szót sem. Az ötven csecsemőt fizetett dajkák nevelték, azonban az alapvető feladatokon kívül semmiféle gyengédséget nem mutathattak irányukba, nem ringathatták őket, nem beszélhettek hozzájuk. A kísérlet kudarcba fulladt, ugyanis rövid időn belül mind az ötven csecsemő meghalt.

Nem is olyan régen, 1944-ben, Amerikában szinte ugyanezen forgatókönyv szerint - igaz, hogy más céllal -  újból elvégezték a kísérletet. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a gyermekeknek elegendő-e csupán csak a fizikai törődés. A csecsemőket rendszeresen etették, fürdették, tisztán, jó körülmények között tartották, azonban a gondozók nem beszéltek hozzájuk, nem mosolyogtak rájuk, nem ölelték, puszilták meg őket. Hasonló lett a végeredmény. A kísérletben részt vevő csecsemők fele négy hónap után meghalt, a többiek valamivel később, nevelőszülőknél hunytak el.

Ha csak egy rövid időt is tölt szeretethiányban és zord körülmények között a gyermek, már az is egy életre megváltoztat benne sok mindent, többek között az agyi működését. Mindenkinek, de különösen a csecsemőknek, kisgyermekeknek nagy szükségük van az érintésre és a kommunikációra.

Milyen gyakran öleljünk (már ha van erre egyáltalán szabály)?

„Napi négy ölelés a túléléshez kell, nyolc a megmaradáshoz és tizenkettő a fejlődéshez” – mondja Virginia Satir amerikai író, pszichoterapeuta. “Fejezzük ki szeretetünket minél többször egymás iránt! Az ölelések, a puszik, a babusgatás, a dajkálgatás, az ölelés mind-mind ennek módjai. Fejezzük ki minél többször a szeretetünket és nemcsak gyermekünknek, hanem a számunkra fontos személyeknek is”- ajánlja.

Ölelést adni és kapni nem csak jó érzés, de sokat tehetünk vele az egészségünkért is. Egy 20 másodperces ölelés képes csökkenteni a stressz káros hatását, megakadályozza a vérnyomás-emelkedést és a szívfrekvencia növekedést. Elűzi a magányérzetet, legyőzi a félelmet, növeli az önbecsülést, csökkenti a feszültséget. Mindegy, hogy kitől kapjuk az ölelést, házastársunktól, barátunktól, kollégától, az érintést a központi idegrendszer jutalmazási központja dolgozza fel, így nagy hatással van az emberi pszichére, ezért tölt el bennünket örömmel. Ennek ellenére az emberek egyharmada nem kap ölelést naponta!

Néhány meglepő eredmény, hogy milyen fontos a megfelelő kommunikáció és a testi kontaktus gyermekkorban:

  • Megfigyelték, hogy azok a gyermekek, akik ölelés nélkül nőnek fel, később tanulnak meg járni, beszélni, olvasni, sőt, még a növésben is megállhatnak, lassabban gyógyulnak fel a betegségekből.
  • Azok a gyermekek, akik kommunikatív családban nőnek fel, három éves korukra 30 millió, vagy még ennél is több szót hallanak, mint a kevésbé beszédes családok gyermekei, így jobb eredményeket érnek el a kognitív teszteken.
  • A gyakori beszélgetés építi a gyermek önbizalmát, sokkal könnyebben barátkozik, fejleszti a szociális készségét.

(csalad.hu)