Szigorodnak a szülőtartás szabályai
Már tárgyalják a képviselők a szülőtartás új szabályait. A jövőben nem csak a rászoruló szülők perelhetik a gyermekeiket.
Az Országgyűlés megkezdte a Polgári Törvénykönyv azon módosításának tárgyalását, amely újraszabályozza a szülőtartással kapcsolatos előírásokat. Eszerint a nagykorú gyerekeknek kötelességük gondoskodni gondoskodni a szüleikről, ha ők nem tudják eltartani magukat. A szülőtartás nem új dolog, a családjogi törvény régóta ismeri, és az Alaptörvény is tartalmazza, illetve a két éve hatályba lépett Polgári Törvénykönyv is írt ilyen témájú rendelkezésekről. A mostani módosítás viszonyt nyomatékosítani akarja, hogy a szülők eltartása az általános rokontartási kötelezettségnél nagyobb jelentőséggel bír.
A módosítás nyomán – ha azt a parlament elfogadja – a legnagyobb változás az lehet, hogy az önmagát önhibáján kívül eltartani nem képes szülő gyermeke köteles lehet megtéríteni annak a szervezetnek, intézménynek vagy magánszemélynek a költségeit, amely vagy aki a szülőt a gyermek helyett ellátta. Ha indokoltan segítettek a szülőn, annak költségét a segítségnyújtó, eltartó egy éves határidőn belül követelheti az idős ember nagykorú gyermekeitől. Az eddigi szabályok csak azt tették lehetővé, hogy a szülők indíthattak tartás iránti kérelemmel pert az őket elhanyagoló gyermekek ellen. A módosítások értelmében viszont az eltartást ténylegesen nyújtó személy is perelheti a gyerekeket.
Az M1 Hiradó a napokban arról számolt be, hogy az eddig érvényes jogszabályok szerint indult perekben sem minden esetben ítélte meg a bíróság a magukra hagyott, önmagukat eltartani nem képes szülők keresetében követelt összegeket. Egyrészt azért, mert a bíróságok szerint a tartási kötelezettség nem jelenti azt, hogy automatikusan, és minden esetben, minden költséget át lehet hárítani a tartásra kötelezhető hozzátartozóra. Másrészt sok esetben nem a szülő a felperes, ami eddig problémákat okozott a keresetek elbírálásánál.
A nyilatkozó szakember szerint a jelenleg Országgyűlés előtt lévő módosítás arra alkalmas, hogy nem szükséges egy idős embert lehetetlen helyzetbe hozni, és nem kell azt sem megvárni, hogy a járási hivatal pereljen, hanem mostantól ezek az intézmények saját kezükbe tudják venni az adósságok behajtását a bentlakó rokonain is. A bíróságnak a megfelelő döntéshez tisztázni kell a tartást igénylő szülő jövedelmi és vagyoni viszonyait, valamint egészségi állapotát, családi viszonyait és életkörülményeit is. A tartásdíjat elsősorban pénzben kell szolgáltatni, de más módot is elrendelhet a bíróság, ha valamelyik fél kéri, hogy például személyesen ápolják őt és ne az ápolónőt fizessék – ez azonban csak akkor lehetséges, ha ez ellen a kötelezett nem tiltakozik.
A gyermek szülő felé fennálló tartási kötelezettségének több feltétele is van – írta a hirado.hu –, így önmagában egy bizonyos kor elérése nem alapozza meg a fizetési kötelezettséget. A szülő ugyanis csak abban az esetben jogosult tartásra, ha önhibáján kívül rászorult és nincs tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa, vagy volt élettársa. És mint kiderült, az nem lehet idnok a szülő elhanyagolására, hogy megromlott vele a gyermekek viszonya.
(hirado.hu/csalad.hu)
