Öt év alatt egy havi nyugdíjjal jár több
Első látásra kevésnek tűnhet a jövőre ajánlott 0,9 százalékos nyugdíjemelés mértéke. Ezért érdemes megnéznünk, valójában hogyan áll a nyugdíjak értéke a válságos évek után, és mennyit javult a nyugdíjasok helyzete az elmúlt öt évben.
Az elmúlt hetek szociális jellegű hírei közül kiemelkedett a jövő évi nyugdíjemelés mértéke. A 2017-es költségvetés tervezésekor közölt 0,9 százalékos éves öregségi nyugdíjemelés ugyanis alacsonynak látszik a kétezres évek sok százalékos bővüléséhez, de még a 2010 óta tartó időszak kezdetben 4-5 százalékos emeléseihez képest is. Ez a változás sokakban ijedtséget kelthet, hiszen messze nem úgy nő jövőre az átlagos nyugdíj mértéke, ahogy ahhoz pszichésen hozzászoktunk.
Azonban hogy a 0,9 százalék kevés-e, ahhoz elég sok dolgot figyelembe kell venni. Az állam oldalán egyrészt a kiegyensúlyozott gazdálkodás szempontja áll a szociális érzékenység, és az időskorúak életszínvonal javításának, méltányos öregségi ellátásának szempontjával szemben. A járadékot élvezőknél pedig a mindenkori havi összeg a mindenkori havi költségekkel szemben.
Az elmúlt két évtizedben egyértelműnek tűnt, hogy a nyugdíjasok életszínvonala egyrészt alacsonyabb, mint az aktív korúaké, miközben még a válságosabb gazdasági helyzetekben is volt egy erős késztetés a mindenkori kormányzatban, hogy az időskori ellátásokra vigyázzanak. 2010 óta pedig látható volt, hogy a kormányzat nagyjából vita és kérdés nélkül a forint romlásának mértékén felül emelte a nyugellátásokat. Bár 2012-től elméletileg inflációhoz kötötte az év eleji emelés mértékét, a gazdasági folyamatok miatt jóval alacsonyabb inflációs ráta esetén sem korrigált visszafelé. Ezzel pedig alapvetően reálérték növekedés következett be a nyugdíjaknál, olykor a megcélzott mértéken felül is.
IntézkedésekA 2007-től az egész világon komoly próbatételt jelentő pénzügyi válság nyomán szinte minden állam megszorító intézkedéseket vezetett be. Így volt ez Magyarországon is, ahol az akkori kormányzat megszüntette a csaknem fél évtizedig létező 13. havi nyugdíjat, és ezt még az abban a helyzetben viszonylag magas nyugdíjemelés sem kompenzálta, mert a nyugdíjak vásárlóértéke, reálértéke sokat romlott.
2010 után viszont a még mindig ható válság ellenére komoly változások álltak be a hazai nyugdíjrendszerben. Ennek egyik legfontosabb – bár az öregségi nyugdíjat élvezők által nem érezhető – lépése a korhatár előtt igénybe vehető nyugellátások megszüntetése, az ellátások felülvizsgálata, és a nyugdíjrendszer profiltisztítása volt. Ennek köszönhetően jóval egyszerűbbé vált a rendszer, tisztábban látható, hogy ki, milyen jogcímen, és milyen feltételek mellett kaphat nyugdíjat. A rendszerben a legnagyobb csoport az öregségi nyugdíjban részesülők voltak és maradtak. Mellőlük azonban kiestek a különböző korkedvezményes, szolgálati és más jogcímen járó ellátások, vagy átkerültek más államháztartási és szociális költség fejezetbe.
Minderre leginkább azért volt szükség, mert Magyarországon a Nyugdíjbiztosítási Alap befizetési oldalán jellemzően kevés járulék érkezett be a teljes addigi rendszer fenntartásához. Ennek fő oka a lassan – vagy a válság miatt egyáltalán nem – növekedő bérszint, és az azután az Alapot illető nyugdíjjárulék-bevétel, illetve a munkaerőpiacra belépő korosztályok létszámának csökkenése mellett az onnan kilépő nyugdíjas korúvá válók létszámának várható növekedése volt. Magyarán miközben egyre többen váltak volna nyugdíjas korúvá, nagyságrendileg nem növekvő bevételekből kellett volna finanszírozni az öregségi nyugdíjakat. A nyugdíjkassza ezt nem bírta volna el. A nyugdíjak csökkentése pedig nem merülhetett fel, így a profiltisztítás mellett a kormányzat több év alatt fokozatosan 65 évre emelte az általános nyugdíjkorhatárt.
Emellett számos apróbb, de fontos intézkedés született néhány célzott csoport előnyös helyzetbe hozására. Ilyen csoport a nőké, akik a 2011-es döntést követően már 40 év jogosultsági idő alapján is nyugdíjba mehetnek, a gyermekneveléssel töltött időt meghatározott mértékig beszámítva. Az intézkedés bevezetése óta mintegy 160 ezer nő élt ezzel a lehetőséggel.
Hasonlóan fontos és méltányos intézkedés volt, hogy a hosszú szolgálati idővel, sok munkaévvel nyugdíjba ment, de alacsony havi nyugdíjból élő, főként idősebb emberek számára, hogy a méltányossági nyugdíjemeléshez a jogosultsági jövedelemkorlát 5 ezer forinttal emelkedett.
A nyugdíjak értékeMiután 2011-től törvény kötelezi (Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló sarkalatos törvény) a nyugdíjak értékének megőrzését, a kormányzat a következő évekre szóló biztos értékmegőrzés és növelés érdekében a korábbi számítási módszerről áttért a fogyasztói árnövekedéssel arányos nyugdíjemelésre. Az erről szóló törvénymódosítást 2011-ben fogadták el, s 2012-től hatályos. Azt ezt követő években a nyugdíjak vásárló értéke folyamatosan nőtt. 2012-ben még csak 0,2 százalékkal, 2013-ban és 2014-ben azonban már 3 százalék felett, és tavaly is csaknem 1,5 százalékkal. Ez annak is köszönhető volt, hogy a költségvetésbe tervezett infláció mértéke alapján történt nyugdíjemelésből akkor sem vett vissza a pénzügyi kormányzat, amikor év közben már látható volt, hogy az infláció tartósan alacsonyabb lesz, az árak messze nem emelkednek olyan ütemben, mint korábban várták. A már említett, jövőre tervezett 0,9 százalékos emelés is azért lehet értékörző szintű, mert a 2017-es infláció várhatóan ennél is alacsonyabb lesz.
Ha a 2011 és 2016 közötti nyugdíjemelések mértékét vizsgáljuk, az említett időszak alatt összesen 21,44 százalékos nyugdíjemelés történt.. A 2016-os év gazdasági eredményeit még nem ismerjük, ezért a 2011 ( akormányzás első teljes éve) és 2015 között megvalósult nyugdíjemelések reálértékre gyakorolt hatását lehet vizsgálni. Ennek eredményeként látható, hogy fenti időszak pénzromlás adataival összehasonlítva a nyugdíjak vásárlóereje a nyugdíjas fogyasztói kosárra figyelemmel 8,4 százalékkal nőtt. Ez tulajdonképpen megfelel egy havi plusz nyugdíjnak éves szinten.
Sokszor felvetődik azonban, hogy a nyugdíjasok rosszul járnak ezzel az emelési metódussal a korábban alkalmazott úgynevezett „svájci indexáláshoz” képest. Ez utóbbi szerint a nyugdíjemelés mértékét 50 százalékban az infláció, 50 százalékban pedig a nettó béremelkedés mértékéhez igazítják. Ha 2010-től máig ez a módszer jelentette volna a nyugdíjemelések alapját, az öt év alatt mindössze 17 százalékos emelést, és csupán 4,7 százalékos reálérték, vagyis vásárlóerő növekedést jelentett volna.
Persze az átlagokat nehezen lehet élethelyzetre fordítani, ezért fontos azt is megnézni, hogy a nyugdíjasok milyen arányban kapnak alacsonyabb vagy magasabb nyugdíjat. A magyar öregségi nyugdíjminimum jelenleg 28 500 forint. Az is tudható ugyanakkor, hogy 50 ezer forint alatt nagyon kevesen kapnak nyugdíjat. Ők jellemzően azok, akik a minimális szolgálati idő mellett akkor is a nyugdíjba vonulást választották, ha az évek során nagyon kevés járulékot fizette, vagy Magyarországról csak rövid szolgálati idő alapján kevés nyugdíjban részesülnek, viszont külföldről is kapnak nyugdíjat. A kevéssel több mint 2 millió hazai nyugdíjasból több mint 900 ezren azonban 100 ezer forint feletti nyugdíjban részesülnek. Az igazán magas nyugdíjat – 200 ezer forint felett – pedig nagyon kevesen, azok kapják, akik viszonylag magas járulékbefizetés mellett csak a nyugdíjkorhatárnál idősebb korban, gyakran 70-75 év felett döntöttek a nyugdíjba vonulásról.
Még egy szempontot figyelembe kell venni, amikor a nyugdíjak emelkedésének mértékét vizsgáljuk, ez pedig a nettó bérek szintjének összehasonlítása. A 2011-2015-ös időszakban a nettó bérek a magyar munkavállalóknál 22,3 százalékkal nőttek. Vagyis a nyugdíjak értéke szinte pontosan együtt mozgott az aktív korúak által megkereshető jövedelmek növekedésével.
Mire elég a nyugdíj?Vélhetően senki sem gondolja, hogy a mai nyugdíjakat nem lenne méltányos nagyobb mértékben emelni. Ennek mikéntje azonban a most munkaerőpiacra lépő korosztályok szűkülő létszáma, és az általuk fizetett járulékok mennyisége miatt nehéz feladat elé állítja a következő évtized kormányait.
A jelenlegi kabinet sem csak a Nyugdíjbiztosítási Alap profiltisztításával, és az éves nyugdíjemelés mértékével számol. Nem véletlenül mérik az inflációtól külön az úgynevezett nyugdíjas fogyasztókosár értékének változását. Ez a csomag azon termékek és szolgáltatások árának változását figyeli, amelyeket az idősebb korosztályok jellemzőbben fogyasztanak. A nyugdíjasok összes jövedelmének arányaiban egyértelműen nagyobb részét viszik el a közműszolgáltatások, az egészségügyi kiadások és az alapvető élelmiszerek költségei.
Ha ebből a szemszögből vizsgáljuk, 2010 óta a rezsicsökkentési lépések nyomán az első csoport költségei egyértelműen kisebb terhet jelentenek, és miközben a kormányzat igyekezett megfogni a gyógyszerárakat, kimondottan pozitív a nyugdíjas életszínvonal szempontjából, hogy idén a sertéshús áfája csökkent, jövőre pedig 27-ről 5 százalékra csökken a tej, tojás és csirkehús forgalmi adója. Az ebből következő árcsökkenés szintén javítja az időskori ellátásban részesülők választási lehetőségeit a nyugdíjuk elköltésében.
(csalad.hu)
