30 év múlva a Marsra lépünk?
Nemcsak a sci-fi rajongókat, hanem a tudósokat is komolyan foglalkoztatja a Mentőexpedíció című film alapsztorija, vagyis a Mars terraformálása, lakhatóvá tétele. Hozzáértők szerint akár harminc év múlva ember léphet a Marsra, vannak azonban még ennél is merészebb tervek – mondta Sik András bolygókutató.
Nem csak a Földnek van légköre és nem kizárólag annak felszínén zajlik éghajlatváltozás a Naprendszerünkben. Az derült ki ugyanis a Marssal kapcsolatos kutatások során az elmúlt évtizedekben, hogy a jelenlegi fagyos, száraz vörös bolygó néhány százmillió éve – vagy akár egy-két milliárd éve – egészen más arcát mutathatta.
Valamikor kék volt és barátságos
„Sokkal nedvesebb, melegebb, sűrűbb volt a légköre, és vélhetően csapadék is hullott a Marson. Ez a felszínen folyókat alakított ki, amelyek tengerekbe vagy óceánokba ömlöttek. Ha a négymilliárd évvel ezelőtti Marsot szeretné valaki maga elé képzelni, akkor egy kék árnyalatú, barátságos bolygóra érdemes gondolnia – legalábbis ma ezt gondolja a tudomány” – beszélt a vörös bolygó múltjáról a Kossuth Rádió Közelről című magazinműsorában Sik András bolygókutató.
A NASA által 2016. május 4-én közreadott és a Mars Reconnaissance Orbiter amerikai Mars-kutató űrszonda Nagy Felbontású Képalkotó Tudományos Kísérlet nevű kamerájával 2016. február 5-én készített kép a Nili Fossae térségről, a Mars egyik legszínesebb régiójáról, amely az Isidis Planitia nevű terület északnyugati peremén húzódik. A Mars színeit sok helyen homogenizálja a por és a regolit, de itt a felszín alatti kőzetek jól feltárulnak, kivéve azokon a pontokon, ahol homokdűnék helyezkednek el.
Folyékony víz volt, ez szinte bizonyos
A bolygókutatás eredményei egyrészt a bolygó körül keringő egységek felvételeire, másrészt a terepen, a felszínen dolgozó leszállóegységek anyagvizsgálataira épülnek. A Mars felszínén láthatóak „idős korú” csatornák és völgyek, amelyeket vélhetően folyékony víz alakított ki, akárcsak a Földön.
Egyes kráterek belső falán, völgyek oldalán vízmosások vannak, amelyek szintén a folyékony víz valamikori jelenlétére utalnak.
„Ezek geológiai értelemben fiatal képződmények, néhány ezer vagy tízezer évesek. Láthatók továbbá olyan dűnemezők is, amelyek szinte napról napra változnak. Vagyis egyrészt aktívan változik a Mars formakincse, másrészt vannak olyan formák, amelyek korábban jöttek létre, jól láthatóan eltérő éghajlati vagy környezeti viszonyok között” – hívta fel a figyelmet Sik András, aki arról is beszélt: a bolygókutatás bizonyos szempontból olyan, mint a nyomozómunka.
(hirado.hu)
