Négyből három magyar küzd a súlyával
Sorra jönnek a borúlátó jelentések az elhízásról. A minap a gyermekek, most a felnőttek állapotáról derült ki: Magyarország kövér nemzetté válik. Egyszerre a többi európai országgal.
A magyarok háromnegyede elhízott, túlsúlyos vagy mozgásszegény életet él. Ráadásul az elmúlt években radikálisan csökkent a magyar családok friss zöldség és gyümölcs fogyasztása. Ez most az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet vizsgálatából derül ki, amely az OECD korábbi adataival teljesen összhangban állítja: a magyar felnőtt lakosság egészségi állapota, és elhízottsága egyre romlik.
Nemekre lebontva a férfiak 65 százaléka számít túlsúlyosnak, a nőknél ez az arány 60 százalék. Ha azonban az idősebb korosztályt nézzük, a 65 évnél idősebbeknél a nők állnak rosszabbul: 78 százalékuk elhízott. És ezek az arányok a legutóbbi 7 évben romlottak, de a legrosszabb tendencia a 18-34 évesek között tapasztalható, ott majdnem duplájára nőtt az elhízottak száma. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a nemzetközi mérések, például az OECD három évvel ezelőtti jelentése szerint 5 év alatt 20 százalékkal csökkent a magyar családok zöldség és gyümölcsfogyasztása, és a felnőtt lakosságnak mindössze 22 százaléka mozog annyit, amennyi az egészséghez szükséges.
A nemzetközi híradások rendre az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot jelölik meg a leginkább elhízott társadalmakként. Csakhogy hozzájuk az összes európai ország, élükön Kelet- és Közép-Európával gyors ütemben zárkózott fel az elmúlt évtizedben. A legutóbbi ezzel kapcsolatos hír, hogy Oroszországban is népbetegséggé vált a túlsúlyosság, és az oroszok utolérték az amerikaiakat az elhízás okozta egészségügyi problémák terén. Szergej Bojcov, az orosz egészségügyi minisztérium szakértője a héten úgy nyilatkozott, hogy húsz év alatt kétszeresére nőtt az elhízott felnőttek száma az országban.
A McKinsey amerikai tanácsadócég úgy számol, hogy az elhízás a világon mintegy 2 ezer milliárd dolláros kárt okoz, ami az okozott egészségügyi kiadások révén a világ teljes GDP-jének 2,8 százaléka. És ezzel szinte alig marad el a dohányzás és a háborús konfliktusok okozta kártól, és jóval megelőzi az alkohol miatti egészségügyi kiadások mértékét.
(csalad.hu)
