Babaúszás: fejlesztés vagy csak egy jó családi program?
A babaúszás fontosságáról a mai napig nincs egységes álláspont a szakemberek között. A gyermekorvosok, védőnők, úszásoktatók, gyógytornászok és a szülők között vannak, akik ajánlják és vannak, akik nem javasolják. Sokak szerint súlyos egészségügyi károsodást nem okoz, de előfordul, hogy mozgásfejlődéssel sem jár egy ilyen tanfolyam. De akkor miért van ennyi foglalkozás országszerte?
A babaúszás erősíti az immunrendszert
A babaúszás egy családi program. Erősödik a kapcsolat a szülő és a gyermek között, mélyül a bizalom. Ha mást nem is, csak ezt nézzük, máris érthető a babaúszás hasznossága – vélik a tevékenység mellett kiállók. Azt is mondják, hogy a kicsinek ráadásul a foglalkozás révén nő a tüdőkapacitása, fejlődnek az izmai, erősödik a szíve, stimulálódnak az idegsejtjei, így a mozgásfejlődés egyes stádiumait is hamarabb éri el, miközben elfogadja a vizes környezetet, és hamarosan kialakul nála a vízbiztonság. (A legtöbb gyermek nem szereti, ha a szemébe, szájába, orrába megy a víz és megijed, viszont a babaúszáson résztvevőket ez egyáltalán nem zavarja, a felszínre érve kiköpik a vizet.) Sokak szerint az úszás fokozza a szervezet ellenállóképességét, javítja a keringést, a koordinációs képességet, így a babák önállóbbak és kitartóbbak lesznek, ugyanakkor a tevékenység által megelőzhetők a tartáshibák és nagy segítség lehet a dongalábbal, csípőficammal vagy sérüléssel születetteknél.
Ezért általában már három hónapos kortól javasolják a tanfolyam elkezdését heti egy órában. Ekkor már a csecsemők immunrendszere elég érett és nem félnek a víztől, még megvan a búvárreflexük. Ez az ősi reflex körülbelül hat hónapos korukig aktív; jelentősége, hogy megakadályozza a víz bekerülését a légutakba. Láthatjuk: ha a baba arcát víz éri, elkezdi azonnal az orrán kifújni azt, míg a száját és a gégefedő porcot bezárja. Így merüléskor vissza tudja tartani a lélegzetét is. Az úszás során pedig a reflexek jelentősége csökken, a babák megtanulják a tudatos légzésvisszatartást a vízben.
A babaúszás zavart okozhat
A babaúszást ellenző orvosok szerint tévedés, hogy a babaúszás erősíti a tüdőt, és hogy gyorsítja a mozgásfejlődést. Sőt, nem is érdemes beavatkozni ily módon a gyermekek életébe, ugyanis nagyon fontos, hogy a csecsemő az egyes motorikus aktivitásokat (fejemelés, kitámasztás, fordulás, gurulás, kúszás, mászás, felülés, felállás) meghatározott ideig és mennyiségben gyakorolja. Ezt siettetni nem célszerű, mert hátrányos is lehet és zavart okozhat. Egyes gyermekorvosok úgy vélik: ez a foglalkozás a fejlődésben visszamaradt csecsemőknek fontos, az egészségeseknél pedig csak hároméves kortól ajánlják. Hangsúlyozzák: az elemi úszás olyan mozgásminta, amelyet még a gyermekneurológusok sem szoktak idő előtt stimulálni és teljesen értelmetlen a leépülő búvárreflex „életben tartása”. Az elemi mozgásmintát ugyanis nem szabad erőltetéssel kiváltani, csak a lemaradást kell fejleszteni – a korai babaúszás sem élettanilag, sem egészségileg nem indokolt.
Az úszás alaptechnikáit hat-hét éves korban szokás elkezdeni. Persze ennél korábban is lehetséges, de biztos, hogy a kisebbek hosszabb idő alatt sajátítják el azokat a képességeket, amelyeket később egyszerűbb lenne. A babaúszóknál a legtöbb készség és képesség még éretlen, a kicsik inkább csak evickélnek a vízben, amit a büszke szülő rendre túlértékel. Tehát az sem igaz, hogy az úszással erősödik a csecsemő immunrendszere. Mivel a gyermek hőháztartás-szabályozása 3 éves korra érik be, a 32 C fokos tanmedence vize nem képes átmelegíteni a testet, ellenben ha valaki fázik, könnyen begyulladhatnak a légzőszervei és megbetegedhet.
Fertőzés és bőrszárazság
Sokszor az is eltántorítja a szülőket a babaúszástól, hogy félnek az uszodában terjedő fertőzésektől, a klóros víz miatti bőrszárazságtól. Az sajnos igaz, hogy akármilyen professzionálisan fertőtlenítik az uszodát, a csecsemő bármikor kaphat más gyermektől vagy felnőttől légúti- vagy bőrfertőzést. Ezek főként a termálvizes medencék látogatásakor jelentkeznek. Az is előfordul, hogy az öltözőben, vagy a hazafelé vezető úton fázik meg a baba, esetleg fülgyulladást is kap. Ezek elkerülhetők azzal, ha a szülő előre tájékozódik az uszoda higiéniája felől, ő maga pedig az úszás után a legnagyobb gondossággal törli meg, öltözteti a gyermeket, esetleg nemcsak télen, hanem nyáron is sapkával védi a megfázástól a baba fejét és a fülét.
Szükséges rákészülni
Akit érdekel a babaúszás – hátrányok ide vagy oda –, annak érdemes kikérnie a háziorvos véleményét, felmerülhet-e valamilyen indok a gyermeknél, amely miatt nem javasolja a tanfolyamot. Ha nincs ilyen, akkor célszerű otthon is rákészülni a vizes foglalkozásra és fokozatosan hozzászoktatni a csecsemőt a 29-32 C fokos hőmérséklethez. Lebegtethetjük a vízen, többször locsolhatjuk az arcát, és figyeljük, hogy élvezi-e a pancsolást. Ha nem, elképzelhető, hogy az uszodában sem fogja megszeretni azt.
A legfontosabb játékos gyakorlatokat elsajátíthatjuk otthon, ebben segíthet úszásoktató, aki gyakran házhoz is kihívható. Akkor megbeszélhetjük azt is, hogy a babaúszásra mit érdemes magunkkal vinni, mikor egyen a baba és hogy szoptatós anyukának javasolt-e a hideg vizes medence látogatása.
(csalad.hu)
