Van, amikor hasznos az aggodalom
Új francia kutatási eredmények szerint azok az emberek, akik többet aggódnak, de aggodalmuk mértéke nem éri el a kóros szintet, jobban reagálnak vészhelyzetben, mint nyugodtabb társaik.
A kutatás során 24 önkéntes agyának elektromos jeleit mérték, miközben el kellett dönteniük, hogy a nekik mutatott arcokon látnak-e félelmet vagy haragot. Néhány arc ugyanazt az érzelmet fejezte ki, mint más képeken, azzal a különbséggel, hogy más irányba néztek.
El Zein és szerzőtársai arra az eredményre jutottak, hogy a nem kóros mértékű aggodalom hatására a veszély agyi kódolása arra a motoros területre kerül, ahol az arcok felismerése is történik.
Hogy miért az arcon érzékelhető érzelmek felismeréséért felelős agyi terület aktiválódik vészhelyzetben, első hallásra talán nehezen értelmezhető, de a kutatók erre is találtak magyarázatot. Rájöttek ugyanis arra, hogy az az irány, amerre egy ember néz, kulcsfontosságú a veszély érzékelése szempontjából. Ha harag látszik egy ember arcán, miközben egy adott pontra néz, kevesebb mint 200 milliszekundum alatt jelzi az agyunknak, hogy baj van, gyorsabban, mint ahogy a haragos ember változtatni tudna az irányon vagy az arckifejezésén. Ez főként egy tömegeseményen hasznos tulajdonság.
Tömegben érzékenyebbek leszünk egy haragos arcra, mint más helyzetben – magyarázta Marwa El Zein, a tanulmány társszerzője.
Ugyanígy ha valakinek az arcán félelmet látunk, és egy bizonyos irányba néz, ezt sokkal gyorsabban érzékeli az agyunk, mint egy pozitív érzelmet. Ez a gyors reagálás a túlélést segíti. Ha például őseink korában ragadozók támadtak meg egy embercsoportot, segíthette a túlélést, ha látta másnak az arcán a félelmet, és így időben tudott reagálni.
Ez az első alkalom, amikor sikerült azonosítani az agynak azt a részét, amely vészhelyzetben aktiválódik. A kutatók még nagyobb meglepetésére az is kiderült, hogy az aggódó emberek agyának egy másik része érzékeli a veszélyt, mint a nyugodtabb embereké.
Ráadásul amellett, hogy az aggódó emberek az agyuknak egy másik része aktiválódik, ezen szervük több energiát is szentel a veszélyes helyzetekre, mint a nyugodtabb társaiké.
Ez a felismerés sokkal fontosabb, mint amilyennek első hallásra tűnhet. Az eredmények ugyanis segíthetnek megérteni a hatodik érzék szerepét.
Az már korábban is ismert volt, hogy az aggodalom érzékenyebbé teheti az embert a veszély észlelésére. Ám az új tanulmány arra is rámutat, hogy ennek van egy hasznos célja. Amikor az aggódó emberek érzékelik a veszélyt, az agyuknak az a része aktiválódik, amelyik a cselekvésért felel. A kevésbé aggódó embereknél ugyanakkor az agy azon területe indul be, amely az arcfelismerésért felelős.
(csalad.hu)aggodalom
