El kell búcsúznunk a halogénizzóktól
Hatvan éve helyezték forgalomba a halogénizzókat, szeptember 1-jétől pedig betiltják az Európai Unióban, miután az Európai Bizottság tíz évvel ezelőtti döntése hatályba lép. Ennek értelmében az unióban tilos lesz halogéngázzal üzemelő normál és gyertyaizzókat előállítani, illetve továbbértékesítési céllal importálni – írta a The Guardian cikkére hivatkozva a Magyar Idők.
A kereskedelmi raktáron maradt készletek értékesíthetők a határidő után is, tehát fokozatosan kerülnek ki a használatból ezek a cikkek. Egyelőre mentesülnek a tilalom alól a kapszula alakú, tűlábas izzók, valamint a kisfeszültségű, továbbá a sütőkben használt halogénes fényforrások. Ezek a termékek 2020-ig kaptak haladékot.
A technológia kivonásának oka az, hogy a halogénizzók ötször annyi energiát használnak, mint a LED-es fényforrások. Emellett jóval több hőt is termelnek, vagyis e két okból jelentősebb környezetterhelők a LED-eknél. Iparági szakértők azt várják, hogy a halogének kiszorításával 15 millió tonnánál is több szén-dioxid-kibocsátást takarítunk meg évente Európa-szerte. Ez megegyezik azzal, amennyit Portugália bocsát ki évente az áramfogyasztása révén.
Jelentős következmény a kisebb energiafelhasználás is. A Philips számításai szerint Nagy-Britanniában háztartásonként mintegy negyvenezer forintot takarít meg a lakosság, ha minden világítását LED-del oldja meg. Egy átlagos brit háztartásban tíz halogénizzó található, amelyek napi három órát világítanak. És bár ezek jóval olcsóbbak a modernebb fényforrásoknál, átlagosan csak két év az élettartamuk, szemben a LED-ek 15-20 évre szóló használhatóságával.
A karbonkibocsátás negyven százalékáért az épületek felelnek, ezen belül 15 százalék róható fel a világításnak. Eszerint a fény iránti igényünk nagyobb ökológiai lábnyomot hagy a Földön, mint a légi közlekedés és a hajózás együttvéve.
(Család.hu)
