A túl sok edzés lélekromboló
Több mint egymillió embert megvizsgálva amerikai és brit kutatók arra jutottak, hogy egyértelmű tény a testedzés és a lelki egészség javulásának összefüggése. Azt is megállapították azonban, hogy aki túlzásba viszi a dolgot, éppenséggel az ellenkező eredményt éri el.
A tudósok eddig sem tévedtek, most már azonban tényként kezelhetik, hogy akik sportolnak, sokkal jobb lelki állapotban vannak azokhoz képest, akik végletesen kímélik magukat. A Yale és az Oxford Egyetem közös kutatásában 1,2 millió amerikai polgár edzési szokásait és lelki egészségét vetették össze több évnyi adatot és kikérdezés eredményét felhasználva. Azt állapították meg, hogy akik rendszeresen sportolnak, azok átlagosan 1,5 nappal kevesebb időt töltenek szomorkodással, pontosabban ennyivel rövidebb ideig vannak rossz kedélyállapotban azokhoz képest, akik a sporttal legfeljebb a tévé előtt ülve foglalkoznak. Kiderült azonban az is, hogy a mértékletesség itt is komoly tényező! Akik az átlagnál sokkal több időt töltenek mondjuk a konditeremben izzadva, általában nem jobb, hanem az átlagnál rosszabb állapotban vannak. De nem mindegy az sem, hogy ki milyen elfoglaltsággal igyekszik fittebbé tenni magát. A leginkább a csapatsportok erősítik a lelket, azonban a kerékpározás, az aerobic és a testépítés is hasonló eredményekkel kecsegtet - legalábbis ez derül ki az 50 amerikai államban 2011-ben, 2013-ban és 2015-ben rögzített adatok elemzéséből - írja a brit Independent című lap.
A résztvevőknek arról kellett beszámolniuk, hogy az elmúlt harminc napban hány alkalommal érezték magukat rosszul stressz, depresszió vagy levertség miatt. Arról is számot kellett adniuk, hogy munkahelyi elfoglaltságukon, és az ott végzett esetleges fizikai terhelésen túl szabadidejükben mennyi időt töltöttek sportolással - hetente, illetve havonta hányszor, és az egyes alkalmakkor milyen hosszan. Hogy a lehető legpontosabb adatok kapják, rögzítették például az érintettek életkorát, nemét, nemzetiségét, anyagi hátterét, foglalkozását és testtömeg-indexét is. Így jutottak arra az eredményre, hogy heti három-öt edzés, ami átlagosan 45 perc, kifejezetten pozitív hatással van az egyén lelki egészségére - 1,5 nappal kevesebbet töltenek mélabúsan azokhoz képest, akik semmit sem csinálnak. Az ő esetükben összesen 3,4 nap jut szomorkodásra, esetleg önmarcangolásra, ami azt is jelenti, hogy a testedzés 43 százalékkal csökkenti a panaszokat. Talán meglepő megállapítás, de 10 százalékos javulást mértek azon személyeknél is, akik rendszeresen végeznek házimunkát, vagyis ezen tevékenység is - a fizikai aktivitásból adódóan - segíthet a depresszió és rosszkedv megakadályozásában. “A depresszió egyre inkább népbetegségnek számít világszerte, egy olyan probléma, ami korlátozza az emberek egy részének aktivitását. Ezért is fontos az ellenszer megtalálása” - idézi a brit lap Adam Chekroudot, a Yale Egyetem munkatársát. A testmozgás sokat segíthet, pláne akkor, ha a sport mennyiségének és formájának kiválasztása egyénre szabott. Azért is, mert az adatokból az derült ki, hogy aki nagyon sokat van például a testépítő szalonban, sokkal rosszabb lelki állapotban van, mint aki nem csinál semmit. Aki napi 90 percet izzad egy teremben, általában egyáltalán nincs jobb helyzetben, aki viszont három órát tölt a gépek között erősítve, rosszabb mentális állapotban volt, mint a magát túlságosan kímélő átlag. A kutatók azonban azt is megjegyzik, hogy az ok-okozati összefüggések nem derülnek ki a vizsgálatból, vagyis nem lehet egyértelműen megállapítani az adatokból, hogy a lelki panaszok miatt van-e valaki extrém hosszú időn keresztül a fitnessben, vagy az ott töltött idő hatására alakul ki a probléma. “Korábban voltak, akik úgy vélték, aki többet edz, jobb lelki állapotba kerül. Ez most megdőlni látszik, fontos az egészséges egyensúly fenntartása” - mondta Adam Chekroud.
(csalad.hu)
