Vitályos Eszter: Újszülött kortól az emberi élet végéig segítséget adunk a boldoguláshoz
A kormány gazdaságpolitikai célja, hogy az ország akár uniós források nélkül is megálljon a saját lábán – mondta a csalad.hu-nak adott interjúban az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára. Vitályos Eszter hozzátette: az ország erősödik, ami azon is látszik, hogy egyre több beruházás nemzeti forrásból valósul meg, és az uniós támogatások előlegeinek kifizetését is az teszi lehetővé, hogy Magyarország pénzügyileg is erősödött, van kormányzati akarat és erőforrás a fejlesztések felgyorsítására.
Ha azonnal indulhatna, melyik országba menne gondolkodás nélkül?
Biztosan Olaszországba.
Miért?
Az olaszok temperamentuma és a délies rugalmasság nagyon közel áll a szívemhez. Oda csupa jó emlék köt, egyébként az egyik testvérem is ott él a családjával.
Említette a temperamentumot. Önre is jellemző ez a tulajdonság?
Ó, igen. Versenyszerűen vívok, ahhoz azért kell egy kis vehemencia. Nagy a család, amikor összejövünk a testvéreimmel és a gyerekekkel, akkor leginkább egy olasz famíliához hasonlítunk.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen diplomázott és a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. Az irodája falán egy keresztet is elhelyezett. Fontos Önnek a hit?
Hívő, református családból származom, a felmenőim között voltak papok, lelkészek. Dédapám, Kardos János ügyvéd óriási példakép számomra. Az egyház világi elkötelezettjeként a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka volt. A második világháborút követő egyházüldözések idején olyanok védelmét látta el, mint Ordass Lajos püspök, Esterházy Pál és Tóth Ilona. A politikai perekben végzett védőügyvédi tevékenységével, bátor, kockázatot vállaló magatartásával, elszánt kiállásával, jogászi felkészültségével dédapám széleskörű megbecsültséget vívott ki nem csak magának, hanem az egész magyar ügyvédtársadalomnak.
Térjünk át a munkájára! 2010-ben a kormány államadóssággal és magas munkanélküliséggel vette át az országot. Az eredmények azóta önmagukért beszélnek. Milyen szerepük volt ebben az uniós forrásoknak?
A kormány gazdaságpolitikai célja, hogy az ország akár uniós források nélkül is megálljon a saját lábán. Ezért arra törekszik, hogy megerősítse a hazai kis- és közepes vállalkozásokat. Legyen egy olyan tőkeerős réteg, amellyel fejlődhet a gazdaság. A jelenlegi állapotban szerepük van az uniós forrásoknak is, de ezen túl stabil, önálló gazdaságra van szükség. Azt is fontos tudnia mindenkinek, hogy az uniós forrás nem ajándék, Magyarország jelentős befizető.
Mi az Ön szerepe ebben a munkában?
Átfogom a fejlesztési pénzek odaítéléséről szóló döntést, a végrehajtást, illetve ezek ellenőrzését. A minisztériumon belül pedig koordinálom az egyes szakterületek közötti forráselosztást a kormányzati céloknak megfelelően. A források között vannak, amelyeket az Európai Szociális Alapból kapunk, másokat infrastrukturális fejlesztésekre is felhasználhatunk. Ezeket próbálom, próbáljuk összehangolni. A nehézséget az jelenti, hogy sok kiemelt kedvezményezettünk van. Ilyenek a kórházfenntartók, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, vagy a Klebelsberg Központ. Nekik kell a projekteket végrehajtani, és az intézmények nagyságából adódó problémákkal nap mint nap szembesülünk. Egészen másképp hajtja végre a projektet egy ilyen nagy szervezet, mint mondjuk egy kis cég, ahol két papírt kell aláírni és már minden működhet is. Mi azért megpróbálunk segíteni, nálam működik egy olyan főosztály, amely kifejezetten a projektfelügyelettel foglalkozik.
Államtitkársága az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozik. Az egyéni boldogulás elősegítése is a feladatai közé tartozik?
Nagyon komplex területről beszélünk. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program csaknem ezer milliárd forintból gazdálkodik a 2014-2020-as időszakban. Ennek segítségével egyebek mellett az infrastrukturális fejlesztéseken keresztül vagy képzésekkel, ösztöndíjprogramokkal nyújtunk támogatást. Arra törekszünk, hogy az újszülött kortól az emberi élet végéig jelen lehessünk az egyének boldogulásában.
Sok pénzről van szó. Ezeket milyen rendszerben lehetett felhasználni?
Ami ezt a programot illeti, az összes szakterületet kiszolgáljuk uniós forrásokkal. Értem ez alatt az oktatást, a szociális ágazatot, az egészségügyet. Egészségügyre csaknem 160-180 milliárd forintot költöttünk ebben az időszakban. A szociális területre és az oktatásra pedig több, mint 200-200 milliárd forint jut. Természetesen vannak kisebb területek is, például a kultúra vagy a sport. Az Európai Unió egyébként a sportfejlesztéseket kevésbé támogatja, de vannak nagyon jelentős, sikeres programjaink ezen a területen. Ilyen a mindennapos testnevelés bevezetése.
Tízmilliárdos fejlesztési pénzek jutnak a megyékhez. Amikor a források elosztásáról döntenek, mi a prioritás?
A kormány egy paradigmaváltással 2014-től átrendezte az uniós források elosztását. Átláthatóbbá, célirányosabbá és egyszerűbbé tette a pályázást, lehívást. Korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez tartozott ez a feladat, ott működtek az irányító hatóságok. Azóta viszont minden egyes szakterület, például a környezetvédelem vagy az energiahatékonyság integrálódott abba a minisztériumba, amelyikhez logikusan tartozik. A változásra azért volt szükség, mert sok volt a lemaradás, a pénzek elosztását fel kellett gyorsítani ahhoz, hogy ne legyen forrásvesztés. A baloldal kormányzása alatt az alkalmatlanság és a felelőtlenség miatt csaknem 30 százalékos forrásvesztés fenyegette az országot. Brüsszelből akkor olyan hírek érkeztek, hogy akár több száz milliárd forint is bent ragadhat, mert Magyarország nem képes lehívni az összegeket a lassú pályázathirdetés és kifizetés miatt. A 2010-es kormányváltás után rohamtempóban az összes irányító hatóság felhasználta a hátralévő összegeit, odaítélte a kedvezményezetteknek. Akkor hoztuk létre 2014-2020-ra vonatkozóan a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot, amelynek kapcsán a megyék, illetve a megyei jogú városok döntik el a prioritásokat. Az elosztáshoz meghatároztuk, hogy a GDP-hez képest mekkora összegből gazdálkodhat a település. Az integrált fejlesztési programjaikon keresztül döntötték el azt, hogy mondjuk óvodára, iskolafejlesztésre ennyi pénzt szeretnének fordítani, csapadékvíz-elvezetésre pedig annyit. Ebben szabad kezet kaptak, természetesen az uniós szabályok betartása mentén. Nagyjából egyébként 100 milliárd forint körüli összeget kapott egy-egy megye. De Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például összesen 250 milliárd forint uniós támogatás segíti a gazdasági és szociális programokat. Pest megye pedig önálló régióvá válik, mert a budapesti nagyon jó gazdasági eredmények magukkal húzták a térséget, így az elmaradottabb települések sokkal kevesebbet tarthattak meg az uniós pénzekből. A módosításig a kormány hazai forrásból egy 80 milliárd forintos forrást ítélt meg.
Mit nyert Magyarország az uniós forrásokkal?
Ahogy mondtam, ez nem ajándék és nem nyeremény. Ez megilleti Magyarországot, amely komoly befizető is az EU-ba. A 2014-2020-as időszaknak még nincs meg a mérlege. Amit biztosan tudunk, az a 2007-2013-as időszak. Erről egy nemzetközi szakértő társaság készített komoly összefoglalót. Azt mondták, hogy több, mint 14 ezer milliárd forint áramlott be abban az időszakban. Az új, nemzeti érdekeket érvényesítő gazdaságpolitika mellett a fejlesztéspolitika hatékonysága is hozzájárult ahhoz, hogy növekedett a GDP, a fogyasztás, a beruházás, a foglalkoztatás, javult az ország külső és belső stabilitása. Az Európai Bizottság egy 2016-os elemzésében bemutatta, hogy minden 1 euró támogatás 2,74 euró gazdasági növekedést generált az unióban. Ebben az időszakban jelentősen javultak a közszolgáltatások, különösen a kórházak, iskolák, óvodák. Személyes példát is mondok. Kaposváron voltam a kórházban, ahol úgy éreztem magam, mintha egy nagyon gazdag európai országban lettem volna. Ez ugyan nehezebben mondható el néhány fővárosi kórházról, de ez abból adódik, hogy az Európai Bizottság azt mondta a 2014-2020-as időszakra, hogy sokkal kevesebb infrastrukturális beruházást szeretne, inkább a képzésekre, ösztöndíj programokra fordítható költségeket szeretné növelni. A brüsszeli támogatás hiánya ellenére a kormány úgy döntött, hogy belevág Budapest történetének legnagyobb kórházfejlesztésbe, 700 milliárdos nagyságrendben tervezünk rendelő- és kórházfejlesztéseket a fővárosban és környékén, méghozzá nemzeti forrásból. De ugyanígy mondhatnám az iskolafejlesztéseket is, amelyeknek szintén csak egy része az uniós forrás, ami mellett a kormány jelentős összeget biztosít a fejlesztésekre hazai költségvetésből.
Nemzetközi megítélésünk is sokat javult. A hitelminősítők is megváltoztatták a véleményüket. Honnan hova jutottunk?
Ahhoz, hogy felminősítettek, nyilvánvalóan hozzájárult az, hogy az uniós forrásokat is megfelelően, gazdaságfejlesztésre fordítjuk. De rengeteg olyan gazdaságpolitikai intézkedés történik, amely a hazai költségvetés stabilitását szolgálja, máskülönben nem tudnánk kifizetni az uniós előlegeket. Ez a rendszer úgy néz ki, hogy az állami intézményeknek száz százalék előleget adunk a projektek megvalósításához. Ez akár azzal jár, hogy 80-100 milliárd forint már ott van a számlájukon, az állam pedig a projekt végén, utófinanszírozással kapja vissza a pénzt. Ezt az teszi lehetővé, hogy Magyarország pénzügyileg is erősödik.
2020-ban új uniós költségvetési ciklus kezdődik. Hol tartanak az előkészületek?
Az Európai Bizottság bemutatta már a tervezetét. Az már biztos, hogy minden tagállam veszít valamennyi forrást. Ennek egyik nyilvánvaló oka a Brexit. Kevesebb uniós befizető, kevesebb pénz. De azon vagyunk, hogy a tárgyalásokon a lehető legjobb pozíciót harcoljuk ki Magyarország számára. Azt pedig egyértelművé tette a kormány, hogy az eredeti bevándorláspárti brüsszeli költségvetési javaslatot nem tudja támogatni. Elfogadhatatlan, hogy az európai emberektől akarnak elvenni pénzt, hogy azt inkább a migránsoknak adják. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program leginkább az Európai Szociális Alapból táplálkozik. Úgy tudom, hogy ennek az alapnak nem akarják csökkenteni a forrásait. El fogunk olvasni minden apróbetűs részt. Jövőre lesz az európai parlamenti választás, nem hiszem, hogy addig lesz elfogadott költségvetése az Európai Uniónak. Új brüsszeli bizottságra és új Európai Parlamentre van szükség, amely a pénzügyekben is az európai emberek érdekét nézi, nem a migráció támogatását tartja szem előtt.
(csalad.hu)
